Generali - Komoly hátszelet kaphat a hazai részvény- és kötvénypiac
Mint ismeretes, a magánnyugdíjpénztárak idén szeptember 30-a után a növekedési portfóliók vagyonának legfeljebb 35 százalékát tarthatják nem forintban denominált eszközökben. Pillár Zsolt szerint eddig nem volt érzékelhető, hogy a nyugdíjpénztárak devizaalapú kitettségét korlátozó, tavaly augusztusban életbe lépett kormányrendeletnek bármiféle fékező hatása lett volna, s az elmúlt fél év nem támasztotta alá a hatályba lépést megelőző aggodalmakat sem.
Azok a pénztárak, amelyek már tavaly megfeleltek a növekedési portfóliókra előírt 35 százalékos limitnek, és magyar eszközökbe fektettek, igen jó hozamokat produkáltak, a hazai részvény- és kötvénypiacok egymást erősítő hatásának köszönhetően. A magyar állampapírpiac teljesítményét leképező MAX Composite index 2009-ben 14,12 százalékos hozamot produkált, míg a BUX index 73 százalékot meghaladó növekedésével a világ élvonalába került - mutatott rá a mintegy 109 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári vagyont kezelő társaság befektetési igazgatója.
"A forint a 2009-es év egészét tekintve 2,3 százalékot gyengült az euróval szemben, míg a dollárhoz képest stagnált, így a hazai deviza árfolyamának év közben tapasztalt jelentős mértékű ingadozása gyakorlatilag nem érintette azon magánnyugdíjpénztári portfólióink teljesítményét, amelyekbe a megtakarításokat az év elején, hosszú távra fektettük be" - emelte ki Pillár Zsolt.
Ezt jól mutatja az a tény is, hogy bár a devizában denominált eszközök - jellemzően a részvénypozíciók - aránya több portfólió esetében jelenleg is eléri a 45 százalék körüli szintet, a magas részvénykitettségű növekedési portfólióik átlaghozama 2009-ben meghaladta a 25 százalékot. A 18-20 százalékos részvényarányt tartó kiegyensúlyozott portfóliók szintén jelentős, 20 százalék feletti hozamokat teljesítettek - tette hozzá.
A Generali eddig nem tapasztalt a benchmarkok átalakítására irányuló szándékot ügyfélkörében. A következő hónapokban azonban azon szereplők, amelyek most még 35 százalékot meghaladó mértékben tartanak devizaeszközt, növelni fogják hazai kitettségüket, így stabilizáló erőt jelenthetnek a részvény- és kötvénypiacokon. A Generali arra számít, hogy nyugdíjpénztári keresletélénkülés elsősorban az olyan kicsi és közepes kapitalizációjú tőzsdei cégeknek jelenthet igazán előnyt, mint például a PannErgy, az RFV vagy a Rába.
A magyar és a régiós részvénypiacokon az idei évre 10-12 százalékos, a fejlett piacokon 10 százalék körüli növekedést vár a Generali Alapkezelő, ám valamennyi piacon a tavalyinál jóval jelentősebb volatilitásra, s akár egy vagy két negyedévben is negatív hozamokra számít. A hazai állampapírpiacon - a jegybanki alapkamat további legfeljebb 25 bázispontos csökkentését valószínűsítve - 8 százalék körüli hozamokat vár.
A növekedési portfóliók tavaly 9,15-34,18 százalék, a kiegyensúlyozottak 5,08-26,3 százalék, míg a klasszikusok 8,38-18 százalék között teljesítettek, azaz az egyes portfólió típusokat tekintve is jelentős különbségek mutatkoztak a különböző nyugdíjpénztárak teljesítménye között. A Generali szerint a hozamok közötti különbség az idén jelentős mértékben csökken, s a nyugdíjpénztári növekedési portfóliók a 2010-re várt 4 százalék alatti inflációt jelentősen meghaladó, 10 százalék körüli átlaghozamokat produkálnak majd.
