Gombamód szaporodnak a szellemvárosok Kínában
Ingatlanpiaci szakértők tavaly év végén 64 millióra becsülték az országszerte üresen álló ingatlanok számát Kínában. A Népköztársaságban gyakran egész városnegyedek, sőt kész városok maradnak lakó nélkül, s csaknem minden esetben új építésűek. A jelenség az elmúlt évek építőipari boom-jának, az ország gazdasági növekedésének fenntartásához szükséges, kereslet nélküli, a kormányzat által megrendelt óriás beruházások eredménye.
Az évente 20 új város felépítését célul kitűző központi vezetés terve egyrészt a városi lakosság arányának növelése, a vidéken dolgozók városba terelése, másrészt a sokmilliós nagyvárosok zsúfoltságának enyhítése. Az elmúlt öt évben ugyanakkor megtriplázódtak az átlagos ingatlanárak az országban, így az új építésű városok lakásai megfizethetetlenné váltak a vidéki lakosság számára. A központi városokban letelepedettek pedig ritkán adják fel otthonukat, hogy egy azonos árszinten fekvő, távolabb lévő tartományba költözzenek.
Az eredmény: teljesen vagy túlnyomórészt lakatlan, költözésre kész szellemvárosok, felhőkarcolókkal, lakótelepekkel, közösségi terekkel, önkormányzati épületekkel, bérlőkre váró bevásárlóközpontokkal. A belső-mongóliai szénbányászat központja, Ordosz (Ordos) másfél millió munkásának városául szánták például az 1.100 millió jüanből (csaknem 33 milliárd forint) felépített Kangbashit, ám az építkezés befejezése után öt évvel a 300 ezer lakásból alig több mint 20 ezret vettek birtokba.
A Hongkong melletti, elsősorban halászok, halkereskedők számára szánt városban, Csenggongban (Chenggong) 80 ezer dollárra (több mint 15 millió forint) rúgnak az átlagárak. Az ország északkeleti részén fekvő Csengcsou (Zhengzhou) város 2.300 négyzetkilométeres nemrég elkészült, high-tech kerülete szintén lakatlan, ennek ellenére itt épül Ázsia egyik legnagyobb gyorsvasútállomása. A világ legnagyobb bevásárlóközpontja, a 660 ezer négyzetméteren 2.350 üzletnek helyet adó, 2005-ben, Dongguan városban felépített Új Dél-Kína Bevásárlóközpont megnyitása óta 99 százalékban kihasználatlanul áll.
A városépítés amellett, hogy munkahelyet teremt, nagymértékben hozzájárul az építő- és ingatlanipar, s ezáltal a távol-keleti ország gazdaságának növekedéséhez. Az év első öt hónapjában az iparágba irányuló beruházások az előző évhez képest 34,6 százalékkal nőttek, s tavaly az országba érkező összes külföldi befektetés csaknem egynegyede itt összpontosult. A kereslet nélküli szellemvárosok léte ugyanakkor a növekedés minőségének gyengeségére, törékenységére is rámutat, s a jelenlegi ütem közép- és hosszú távú fenntarthatóságát is megkérdőjelezi. A jelenség a Kínában "minden idők legnagyobb ingatlanpiaci buborékát" jósló szakértők egyik legsúlyosabb érve, a lakások tömeges értékesítéséhez pedig az árak drasztikus csökkentésére lenne szükség, ami a jelenlegi ingatlanpiaci trendek mellett alig valószínű. További problémát jelent, hogy a beruházásokat gyakran bankhitelből finanszírozzák, ami a helyi önkormányzatok eladósodásának kockázatát és a rossz hiteleik arányát növeli. (MTI)
