Görög adósság - Szerdán kell megállapodásra jutniuk az eurózóna pénzügyminisztereinek
A Görögországot fenyegető fizetésképtelenség miatt összehívott rendkívüli csúcs után Donald Tusk tudatta, hogy az Athén által benyújtott legújabb javaslat a hitelfolyósítást és a reformprogramot ellenőrző, illetve koordináló, korábban csak trojkának nevezett intézmények előzetes elemzése szerint pozitív lépésnek tekinthető, de a munkának folytatódnia kell a pénzügyminiszterek szintjén szerda este, hogy csütörtökre az egyeztetések eredménye az unió állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója elé kerülhessen.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője úgy fogalmazott, hogy a görög javaslat jelentős lépés abba az irányba, amelyet az intézmények elvárnak, s bízik abban, hogy a valutaövezet pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport olyan eredményt ér el, amelyet az uniós csúcs elé lehet vinni.
"Az a benyomásom, hogy most nem csak a szándék lesz meg a megállapodásra, hanem maga a megállapodás is" - hangoztatta Juncker. Hozzátette, hogy az idő szorítása miatt nem is nagyon van más lehetőség. A görög államadósság egy részének lehetséges elengedését firtató újságírói kérdésre Juncker leszögezte: nem ez a megfelelő idő ennek megvitatására. Jean-Claude Junkcer azt is kijelentette: görögországi tőkekorlátozásokról a csúcstalálkozón nem esett szó.
Ciprasz hétfőn késő este, az államcsőddel fenyegető görög adósságválság rendezését célzó rendkívüli eurózóna-csúcs után közölte, hogy kormánya legutóbbi megállapodási javaslatát az európai intézmények elfogadták a további tárgyalások alapjául. Ezzel "a labda az európai intézményeknél van" - fogalmazott.
Angela Merkel azt mondta, hogy a görög fél legutóbbi javaslata "jó kiindulási pont", de a megállapodáshoz "rengeteg munkára van szükség, miközben a rendelkezésre álló idő nagyon rövid". A német kancellár egyúttal kizárta, hogy elengedjék Görögország adósságának egy részét, és azt is leszögezte, hogy nem került szóba egy Athénnak nyújtandó esetleges újabb - harmadik - pénzügyi mentőcsomag a tárgyalásokon.
Francois Hollande francia elnök pozitívan értékelte a görög javaslatokat, a valutaunió pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője, a holland Jeroen Dijsselbloem ugyanakkor Merkelhez hasonlóan arra figyelmeztetett, hogy kemény munka vár a felekre.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője közölte, hogy a legutóbbi görög javaslat "valamelyest előrelépést jelent, és sokkal részletesebb, mint ami eddig rendelkezésünkre állt". Leszögezte azonban, hogy "még korántsem vagyunk a (megállapodáshoz vezető) út végén".
Uniós források az AFP francia hírügynökségnek azt mondták, Athén vasárnap benyújtott új javaslata 90 százalékban eleget tett a hitelezők elvárásainak.
Az egyik fennmaradó vitás kérdés az áfaemelés: a hitelezők a GDP arányában 1 százalékos többletbevételt hozó emelést akarnak, Athén viszont 0,75 százalékos áfanövelést irányzott elő. A hitelezők egyebek mellet azt várják, hogy a görög kormány növelje a szállodákra és éttermekre kivetett forgalmi adót.
Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank által Görögországnak nyújtott támogatási csomag június 30-án lejár, s ugyanezen a napon esedékessé válik egy 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség az IMF felé. Ez utóbbit Athén nem tudná teljesíteni, így az államcsődöt csak akkor kerülheti el, ha a hitelezői trojka folyósítaná neki a mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét. Erre azonban a hitelezők csak olyan takarékossági intézkedések fejében lennének hajlandóak, amelyeket a januárban a megszorítások eltörlésének ígéretével hatalomra jutott görög kormány nem akar meghozni. Államcsőd esetén kétségessé válna Görögország eurózónabeli, illetve egyes értékelések szerint európai uniós tagsága is. (MTI)
