Görögországban az euró miatt szólalt meg később a vészcsengő, mint Magyarországon
Az Eurasia Group szerint az akkori magyar kormány a tőkepiaci válság első jelei láttán tudta, hogy gyorsan az EU-hoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kell fordulnia segítségért. Ha ezt nem teszik meg, annak ára "nagyon egyértelmű és nagyon nagy lett volna", a magyar politikusok a piac szorításába kerültek, és ezt tudták.
Görögország azonban az euróövezeti tagság feltételezett pénzügyi védőernyőjének takarásában sokkal tovább folytathatta a fenntarthatatlan gazdaságpolitikát, mivel valutauniós tagsága miatt a befektetők erőteljesen alábecsülték a törlesztési leállás kockázatának valós mértékét, és Görögország hosszú ideig mesterségesen alacsonyan tartott áron jutott tőkepiaci finanszírozáshoz - áll az elemzésben.
Az Eurasia londoni szakelemzői szerint Görögország 2010-ben az egykor "mélyponton lévő Magyarország paródiájának" tűnik: a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-rátája 120 százalék - Magyarországé 75 százalék -, államháztartási hiánya 13 százalék - Magyarországé 2008-ban 6 százalék volt, és 2006-ban sem haladta meg a 10 százalékot -, az államadósság-törlesztési kockázatának fedezetére kínált hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása pedig járt 800 bázisponton is, miközben a magyar CDS-díjszabás a tavalyi piaci pánik csúcspontján sem sokkal haladta meg a 600 bázispontot.
Az Eurasia Group egy héten belül másodszor közöl olyan elemzést, amely a görög és a magyar válság összevetésével mutatja be az euróövezet déli szárnya és a közép-kelet-európai EU-térség közötti különbséget. Múlt heti visszatekintésében a ház szintén azt emelte ki, hogy Magyarország az EU és az IMF segítségével "nagyon fájdalmas" reformfolyamatba kezdett 2008-ban, amikor forintleértékelődési, sőt törlesztési válsággal került szembe, Görögország ugyanakkor éveken át nagyon csekély mértékű gazdaságpolitikai intézkedéseket tett - mindemellett az adatszolgáltatás korrektségével kapcsolatban is voltak "ügyei" -, mégis nagyon kedvező feltételekkel fért hozzá nemzetközi tőkepiaci finanszírozáshoz, ami meghosszabbította a "reformelkerülés" időszakát.
Az Eurasia abban az elemzésben úgy fogalmazott: mindezek alapján "tanulságos" összehasonlítási lehetőséget kínál a pénzügyi válság magyarországi és görögországi kezelése. Korábban más nagy londoni házak is a Magyarország által végrehajtott kiigazítást ajánlották Görögország figyelmébe.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlege nemrég kiadott elemzésében azt írta: a magyarországi államháztartási konszolidáció lehet a legjobb követendő példa Görögország számára. Magyarország ugyanis "valószínűleg Európa legambiciózusabb költségvetési korrekcióját" hajtotta végre - ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási egyenlege évente átlagosan 3 százalékponttal javult az elmúlt három év során -, és "nagyjából ez az a szigorítási mérték", amelyre Görögországnak is szüksége lenne - állt a ház elemzésében.
Az Eurasia Group múlt heti előző értékelésében euróövezeti iparvállalati vezetőket idézett, akik szerint egyes kelet-európai országok "inkább illenének" a valutaunióba, mint az euróövezet jelenlegi déli tagállamai.
