Görögországnak rendezett körülmények között kell elhagynia az euró

A konzervatív párti brit politikus - aki korábban a közép-kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására alapított Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik vezető közgazdásza volt - a Centre for Policy Studies nevű, konzervatív irányultságú londoni politikai-gazdasági kutatóintézet számára írt tanulmányában kifejti, hogy ha Görögország szabályozatlan körülmények közepette, a piac nyomására lenne kénytelen távozni a valutaunióból, annak "katasztrofális" következményei lennének.
    

Tyrie szerint azonban a Görögországnak összeállított legutóbbi pénzügyi segélycsomag biztosít "lélegzetvételnyi időt" a görög eurótávozáshoz szükséges intézkedési tervek kidolgozására.
   

 A vezető brit politikus szerint a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlásának váratlanságát lehet "balszerencseként" értelmezni, az azonban már "nemtörődömséggel" érne fel, ha a világ a görög eurótagság megszűnésére sem készülne fel.Tyrie szerint Görögország "elengedése" azt is jelentené, hogy tűzfalakat kell felhúzni az euróövezeti periféria többi országa - elsősorban Portugália, Spanyolország és Olaszország - megvédésére.
    

A londoni alsóház pénzügyi bizottságának elnöke szerint ugyanakkor egyedül a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) van meg a megfelelő gazdasági hitelessége a jelenlegi euróövezeti válság megoldásához, és az IMF akár arra a következtetésre is juthat, hogy az európeriféria országai közül egyszerre többet nem lehet ilyen tűzfalakkal megvédeni.
    

Nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőházak már korábbi tanulmányaikban felvetették, hogy a jelenleg rendelkezésre álló IMF/EU-források alig, vagy egyáltalán nem lennének elégségesek a nagy déli eurótagállamok kisegítésére szükség esetén.
    

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital elemzői által elkészített "nagyon pesszimista" - ugyanakkor hangsúlyozottan "illusztrációs" célú - szimulációs modell abból a feltételezésből indul ki, hogy a hazai és a külföldi intézményi befektetők a következő egy évben nem vásárolnak többet az olasz és a spanyol kötvénykibocsátásokból, sőt a külföldiek aktív eladási hullámmal zéróra építik le pozícióikat az olasz és a spanyol államkötvénypiacon.
    

A Barclays Capital számítási modellje szerint e "szélsőséges forgatókönyv" megvalósulása esetén a két országnak összesen 1145 milliárd euró külső  finanszírozási mentőforrásra lenne szüksége a következő tizenkét hónapban. Ezzel szemben a megemelt euróövezeti és IMF-forrásokból is csak összesen 1250 milliárd euró lenne mozgósítható, vagyis a két déli eurótagállam megsegítése után alig maradna tartalék.
    

A ház szerint ezért ha a spanyol és az olasz alapmutatók rövid távon tovább romlanak, a piacon ismét kérdések merülnének fel az euróövezeti tűzfal elégségességével kapcsolatban.
    

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai befektetőknek összeállított minapi értékelésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az IMF megnövelt forrásai - az euróövezet saját, nemrég 700 milliárd euróra növelt kapacitású pénzügyi mentőeszközével (EFSF) együtt - vagy Olaszország, vagy Spanyolország pénzügyi kisegítésére lenne elegendő szükség esetén, de ha mindkét ország külső segítségre szorulna, ahhoz valószínűleg már nem lennének elégségesek az IMF és az EFSF felduzzasztott pénzforrásai együtt sem.
    

Márpedig ha az euróövezeti válság ismét eszkalálódni kezd, akkor ennek hatásai nem korlátozódnának csak Spanyolországra vagy csak Olaszországra - állt a Capital Economics londoni elemzésében.
   

 Az EFSF-megállapodás után összeállított külön elemzésükben a ház szakértői az általuk szükségesnek tartott pénzügyi védőkapacitás illusztrálására kimutatták, hogy csak Olaszország és Spanyolország együttes finanszírozási igénye 2014 végéig meghaladja az ezermilliárd eurót, a két ország összesített adósságállománya pedig 2500 milliárd euró. (MTI)