Gyorsjelentés az államháztartásról - 2,5 milliárdos hiány januárban
2013. 02. 07. 16:15
Az államháztartás központi alrendszerének 2013. január havi hiánya közel 2,5 milliárd forintra teljesült, ami az éves törvényi 841,8 milliárd forintos hiánytervnek mindössze 0,3%-a. Ezen belül a központi költségvetés 90,7 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 50,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 37,3 milliárd forintos szufficittel zártak. 2012. január hónapjában az államháztartás központi alrendszerének szufficitje 107,3 milliárd forint volt - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
A két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában egyrészt az általános fogalmi adó bevételeket érintő szabályozásváltozás, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeik és kiadások tendenciája játszott szerepet. A 2012. és 2013. év költségvetése alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
Kiadások
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető. A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételből.
A 2012. és 2013. év költségvetése alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
Kiadások
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető.
A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételből. két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában egyrészt az általános fogalmi adó bevételeket érintő szabályozásváltozás, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeik és kiadások tendenciája játszott szerepet.
A 2012. és 2013. év költségvetése alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
Kiadások
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető.
A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételből. eltérő alakulásában egyrészt az általános fogalmi adó bevételeket érintő szabályozásváltozás, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeik és kiadások tendenciája játszott szerepet.
A 2012. és 2013. év költségvetése alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
Kiadások
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető.
A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételbőlA két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában egyrészt az általános fogalmi adó bevételeket érintő szabályozásváltozás, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeik és kiadások tendenciája játszott szerepet.
A 2012. és 2013. év költségvetése alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
Kiadások
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető.
A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételből.
Új ipari csarnokot építenek Újkígyóson
Új ipari csarnokot építenek a Békés vármegyei Újkígyóson 225 millió forint uniós támogatásból.
Nagy István: megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum
Megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum az ágazati szereplők részvételével, hogy megfelelő szakmai alapot teremtsen az erdők túlélésének biztosítására - mondta az agrárminiszter csütörtökön, a Pilisi Parkerdő Zrt., Szentendrei Erdészetének pomázi erdőrészleténél, az Újszülöttek erdejében.
Kriptovaluta hírek: Avalanche – mi mozgatja az AVAX árfolyamát?
Az Avalanche (AVAX) árfolyama az utóbbi időben jelentős mozgásokat mutat – de mi áll a háttérben? Elemzésünkben összeszedtük azokat a főbb híreket, bejelentéseket, piaci és szabályozási eseményeket, amelyek erősen hatnak az AVAX értékére, valamint feltárjuk, mi lehet a következő katalizátor.
Erősödött a forint csütörtök estére
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben csütörtökön kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Magyarország visszanyerte a ragadós száj- és körömfájás betegségtől való mentességét
Magyarország sikeresen megfékezte a kormány intézkedéseinek köszönhetően a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegséget, ennek eredményeként az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) szeptember 10-i hatállyal visszaállította Magyarország hivatalos mentes státuszát - jelentette be csütörtöki közleményében Nagy István agrárminiszter.
Két új automatizált hulladékfeldolgozó gépsort létesít az ALTEO Csoport
Megháromszorozza DRS hulladékfeldolgozási-kapacitását az ALTEO Csoport azzal a két új, automatizált gépsorral, melyek várhatóan 2026 első negyedévében kerülnek majd átadásra. A két újabb beruházás révén Kelet-Magyarország és Budapest régió kötelező visszaváltási rendszeréből származó fém italosdoboz és PET palack hulladék jelentős részét a FE-GROUP INVEST Zrt., az ALTEO leányvállalata kezeli majd.
1,2 milliárd XRP egy nap alatt: Mi áll a kriptovilág újabb nagymozgása mögött?
A kriptopiac újra felbolydult, méghozzá nem is akármi miatt: több mint 1,2 milliárd darab XRP token került a tőzsdékre mindössze 24 óra leforgása alatt. A szektor figyelme most az XRP-re irányul, különösen miután a Binance – a világ legnagyobb kriptotőzsdéje – egyedül 610 millió XRP-t csatornázott be saját tartalékába. Ez a mozgolódás sokak szerint a következő árfolyam-emelkedés előszelét is jelentheti. De mi történik pontosan?
Bitcoin kripto hírek: bálnák mozdulnak és 65 000 BTC felhalmozása zajlik
Bálnák mozdulnak: 65 000 BTC felhalmozása egy hét alatt új korszakot jelez a Bitcoin piacán. A Bitcoin piac újra éledezik, és nem akárkik miatt: a közepes méretű „kriptobálnák” az elmúlt héten elképesztő mennyiségű, 65 000 BTC-t vásároltak fel – ez a lépés nemcsak trendet jelez, hanem potenciálisan erőteljes árfolyammozgásokat is előrevetít. Mi áll a színfalak mögött, és mit jelent ez a piac egészére nézve?
Hibákat és hiányosságokat találtak több kisállat-kereskedésben
Kisállat-kereskedéseket vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih); azonnali hatósági intézkedést indokló problémát nem találtak, azonban két üzlettel szemben eljárást indítottak állatgyógyászati készítmények engedély nélküli forgalmazása miatt, 10 kereskedésben pedig egyéb hibák és hiányosságok miatt intézkedtek - közölte a Nébih csütörtökön az MTI-vel.
Hétfőnként indultak a magyarok Horvátország felé
Vir volt az idei nyári főszezon abszolút sztárja a Horvátországba utazó magyarok körében a Szallas.hu foglalási adatai szerint. A vendégek jellemzően az utazás előtt legalább 3 hónappal foglalták le szállásukat nyaralásukhoz, és a legtöbben hétfői napon érkeztek. A legkeresettebb úti célokban nem volt vita: Vir mellett Crikvenica és Selce volt idén a legvonzóbb desztináció. A családok többsége 370 ezer forintnál többet, a párok zöme 70–270 ezer forintot költött szállásra a portál adatai szerint.
Az Avalanche alapítvány 1 milliárd dolláros amerikai tőzsdei áttörésre készül
Új korszak a kriptó és Wall Street határán: az Avalanche blokklánc-hálózat most nem játékra készül – hanem komoly pénzre. Egy közelgő, összesen 1 milliárd dolláros amerikai pénzügyi manőverrel a hálózat történelmi mérföldkőhöz érkezik. A cél: a digitális eszközök egyik legerősebb treasury-jének (kincstári alapjának) felépítése, komoly intézményi háttérrel. A kriptovilág és a Wall Street határai sosem voltak még ennyire elmosódottak.
A Kyndryl felmérése szerint a mainframe‑modernizációs projektek 2–3‑szoros befektetés‑arányos megtérülést biztosítanak
A Kyndryl (NYSE: KD), a küldetéskritikus vállalati technológiai szolgáltatások vezető globális szereplője, ma közzétette immár harmadik alkalommal publikált State of Mainframe Modernization felmérésének eredményeit. A kutatás bemutatja, miként alakítják át a vállalatok a mainframe-rendszerek szerepét a gyorsan változó digitális környezetben. Az eredmények szerint a szervezetek egyre inkább rugalmas modernizációs stratégiákat alkalmaznak, nagyléptékben építik be a mesterséges intelligenciát, és megduplázzák a mainframe használatát a hibrid IT‑környezetekben – mindezt a szakemberhiány és a szigorodó szabályozói elvárások közepette.
Lakásvásárlás önerő nélkül - nem könnyű, de lehetséges
Bár általánosan elterjedt vélekedés, hogy lakásvásárlás csak önerővel lehetséges, a szabályozás ezt nem zárja ki – hívta fel a figyelmet Vincze Krisztián, a GV Hitelközpont vezetője. A Magyar Nemzeti Bank rendelete szerint a hitelezés felső határa forintalapú jelzáloghitelek esetén a fedezet forgalmi értékének 80 százaléka, de megfelelő pótfedezet – például egy másik ingatlan – bevonásával önerő nélkül is finanszírozható a vételár. Bizonyos esetekben – első lakás vagy energiahatékony ingatlan – akár pótfedezet nélkül is nyújtható 90 százalékos hitel. A szakértő tapasztalt pénzügyi tanácsadó bevonását javasolja.
Dogecoin árfolyama szárnyal, Bitcoin pedig lőhet 120 ezer felé
A kriptopiac újra lendületet vett: a Dogecoin vezeti az emelkedést, miközben a Bitcoin 114 ezer dollár közelében jár. Egy friss elemzés szerint a Bitcoin jelenleg alulértékelt az amerikai pénzkínálathoz képest – ez a minta pedig korábban már többször is erőteljes ralit előzött meg. Megnéztük, mit jelent ez a befektetők számára, és milyen szintekre érdemes most figyelni.
30.000 Ft nyugdíjas utalvány DUPLÁZHATÓ, így lesz belőle 60.000 Ft
Mint ismeretes, a nyugdíjasok 30 000 forintos egyszeri támogatást kapnak az államtól élelmiszer-utalványok formájában. Az Auchanban az utalványok összegével megegyező Bizalompont jóváírásokat kaphatnak a vásárlók, ha élnek az Auchan november végéig tartó ajánlatával, és okosan vásárolják le az utalványokat, amivel így akár meg is duplázhatják azok értékét.
