Gyorsjelentés az államháztartásról - 2,5 milliárdos hiány januárban
2013. 02. 07. 16:15
Az államháztartás központi alrendszerének 2013. január havi hiánya közel 2,5 milliárd forintra teljesült, ami az éves törvényi 841,8 milliárd forintos hiánytervnek mindössze 0,3%-a. Ezen belül a központi költségvetés 90,7 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 50,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 37,3 milliárd forintos szufficittel zártak. 2012. január hónapjában az államháztartás központi alrendszerének szufficitje 107,3 milliárd forint volt - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
A két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában egyrészt az általános fogalmi adó bevételeket érintő szabályozásváltozás, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeik és kiadások tendenciája játszott szerepet. A 2012. és 2013. év költségvetése alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
Kiadások
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető. A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételből.
A 2012. és 2013. év költségvetése alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
Kiadások
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető.
A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételből. két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában egyrészt az általános fogalmi adó bevételeket érintő szabályozásváltozás, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeik és kiadások tendenciája játszott szerepet.
A 2012. és 2013. év költségvetése alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
Kiadások
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető.
A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételből. eltérő alakulásában egyrészt az általános fogalmi adó bevételeket érintő szabályozásváltozás, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeik és kiadások tendenciája játszott szerepet.
A 2012. és 2013. év költségvetése alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
Kiadások
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető.
A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételbőlA két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában egyrészt az általános fogalmi adó bevételeket érintő szabályozásváltozás, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeik és kiadások tendenciája játszott szerepet.
A 2012. és 2013. év költségvetése alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
Kiadások
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető.
A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételből.
Mire számíthatnak a befektetők?
Az ázsiai-csendes-óceáni piacok közül kedden sem nyitott ki a kínai, a hongkongi, a szingapúri, a tajvani és a dél-koreai a holdújévhez kapcsolódó ünnepek miatt. A legnagyobb elmozdulást ma reggel a japán Nikkei225 mutatta, amely közel 1%-os mínuszban állt a zárás előtti órában. A nyersolaj ára az ázsiai kereskedés alatt emelkedett az Egyesült Államok és Irán közötti közvetett tárgyalás előtt, ahol a nukleáris vitájuk rendezése lenne a cél. A tárgyalás ma kezdődik Genfben Omán közvetítésével.
Alig mozdultak tegnap a fejlett piacokon a kötvényhozamok; a hazai hozamok tovább estek
Az amerikai szünnap miatt viszonylag érdektelen kereskedés zajlott tegnap a fejlett gazdaságok kötvény- és devizapiacain. A vártnál gyengébb japán GDP és a vártnak megfelelően csökkenő európai ipari termelési adat nem hozott érdemi változást: a japán 10 éves hozamszint 2,2, a német 2,75% környékén maradt, de nem változtak érdemben a francia és az olasz hozamok sem. A dollár minimálisan erősödött, az EUR/USD 1,185 felé közelít.
Vegyesen zárták a hétfői kereskedést a mértékadó nyugat-európai tőzsdék
Stoxx600 szektorindexei is, amely így végül 0,1%-os pluszban búcsúzott. A piacokat elsősorban a vállalati gyorsjelentések mozgatták, az eddig közzétett eredmények 60%-a felülmúlta a várakozásokat, ami a szokásosnál jobb arány. A technológia, a luxus és a média szektor gyengélkedését ellensúlyozni tudta a bank- és biztosítási szektor jó teljesítménye. A pénzügyi szektorban hétfőn korrekciót láthattunk a pénteki mínuszok után, amiből leginkább az 1%-os pluszba kapaszkodó spanyol IBEX tudott profitálni. A vezető európai indexek közül a leggyengébben a 0,5%-kal eső DAX teljesített.
Gyengült a forint kedd reggelre
Gyengült a forint árfolyama kedd reggel a főbb devizákkal szemben a hétfő esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Továbbra is bíznak a vezérigazgatók cégük idei növekedésében
A globális bizonytalanság ellenére a vezérigazgatók továbbra is bíznak cégük idei növekedésében; a válaszadók a szervezeti átalakulás felgyorsításával, a mesterséges intelligencia (MI) átfogó bevezetésével és stratégiai tranzakciókkal tervezik fenntartani versenyelőnyüket - derül ki az EY-Parthenon legfrissebb, 21 országban 1200 döntéshozó részvételével készült nemzetközi felméréséből.
Helyreállt a rend az ingatlanpiacon: erős hitelezéssel indult az év
A szezonalitásnak megfelelő adásvételi számmal indult a 2026-os év a hazai ingatlanpiacon. Bár a volumen elmarad a tavaly januári magasabb bázisadattól, a visszaesés inkább látszólagos: a 2025-ös év eleji forgalmat egy tőkeinjekció (Magyar Állampapír Plusz kifizetések) fűtötte, a mostani számok a stabilizációt jelzik. A Duna House becslése alapján 7 662 tranzakciót hozott az év első hónapja. A várakozások szerint az idei év egésze a tavalyihoz hasonlóan alakulhat, 110–130 ezer közötti adásvétellel. A vevői keresletindex januárban 79 pontot mutatott, ami egyelőre mérsékelt aktivitást jelez. Miközben az adásvételek száma óvatosabb dinamikát mutat, a Credipass számításai alapján a jelzáloghitel-piac idén januárban is nagyon erősen, 235 milliárd forintos szerződéses összeggel zárhatott. Ez a teljesítmény a 2025-ös év azonos időszakához képest 88,2%-os bővülést jelent.
Horvátország az uniós szabályok betartásával segítene a kőolajszállításban
Horvátország kész segíteni Magyarország és Szlovákia kőolajellátását az ukrajnai tranzit leállását követően, az uniós jog és az amerikai szankciókat felügyelő OFAC előírásainak betartásával - közölte hétfőn az X-en Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter.
A hazai építkezések 98 százaléka túllépi a keretet
Szinte borítékolható a csúszás és a költségtúllépés a magyarországi építkezéseknél, ennek egyik oka, hogy az ügyfél, a tervező és a kivitelező nem egy nyelvet beszél. Emellett a kivitelezéseknél továbbra is hódít a „majd a helyszínen megoldjuk” attitűd, ami valódi pénznyelő. Míg egy fal eltolása virtuálisan mindössze egy óra munkát, a helyszínen viszont már milliós bontási költséget jelent. Bogdán Attila, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője szerint a megoldás a gyártmánytervezésben és a korszerű digitális technológiákban rejlik.
A legfejlettebb földmegfigyelési technológia kerül a Husat program műholdjaiba
A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) leányvállalata, a REMRED Zrt. (REMRED) megállapodást írt alá a földmegfigyelő kamerarendszerek egyik vezető fejlesztőjével, a TelePIX vállalattal. Az együttműködés értelmében a TelePIX Co. (TelePIX) gyárthatja a HULEO elektrooptikai műholdakra, földmegfigyelési feladatokhoz és adatok gyűjtéséhez szükséges, a legmagasabb technológiai színvonalat képviselő VHR (Very High Resolution, azaz Nagyon Nagy Felbontású) felvételeket készítő kamera- és szenzorkészleteket. A HUSAT műholdkonstelláció így biztosítja majd a nemzetközi szinten is versenyképes, legmagasabb szintű földmegfigyelési képalkotási képességet. A hosszútávú partnerség érdekében a felek vizsgálják egy elektrooptikai műholdkamerák fejlesztésére és gyártására specializálódott közös vállalat létrehozásának lehetőségét is Magyarországon.
Töretlenül bővülő árbevétel és stratégiai építkezés jellemezte az ALTEO 2025-ös üzleti évét
Meghaladta a 125 milliárd forintot az ALTEO Nyrt. árbevétele 2025-ben, így 19 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet. Az árbevétel növekedésben jelentős szerepe volt a körforgásos gazdálkodási szegmenst érintő tavaly lezárt akvizíciónak, de a Társaság más üzleti területeken is fontos stratégiai eredményeket könyvelhetett el. Az EBITDA 16,4 milliárd forintot ért el.
A vállalati növekedés kulcsa 2026-ban: MI, akvizíciók és gyors átalakulás
A globális bizonytalanság ellenére a vezérigazgatók továbbra is bíznak cégük idei növekedésében – derül ki az EY-Parthenon legfrissebb, 21 országban 1200 döntéshozó részvételével készült nemzetközi felméréséből. A kiszámíthatatlan geopolitikai környezetben a válaszadók a szervezeti átalakulás felgyorsításával, a mesterséges intelligencia (MI) átfogó bevezetésével és stratégiai tranzakciókkal tervezik fenntartani versenyelőnyüket.
2025-ben is dinamikusan nőtt az idén 20 éves Start Garancia portfóliója
2025-ben a kedvezőtlen finanszírozási környezet ellenére is jelentősen nőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlásával működő Start Garancia Zrt. kezességvállalási állománya. Az alapításának 20. évfordulóját ünneplő társaság portfóliója 2025 végéig mintegy 500 milliárd forintra gyarapodott, ezáltal összesen több mint 700 milliárd forintnyi finanszírozás, illetve közel 1200 milliárd forint értékű beruházás megvalósulását tette lehetővé.
Így tűnik el a makacs barna folt a WC-ből – vegyszer nélkül, percek alatt
Elsárgult, barnás csíkok, rozsdás elszíneződés a WC alján? Sokan ilyenkor erős vegyszerekhez nyúlnak, pedig a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás gyakran ott van a konyhában. A képen látható „előtte–utána” hatás otthon is elérhető, különösebb erőfeszítés nélkül.
Egyedülálló intermodális szolgáltatást mutatott be az EWG
Elindult az első olyan vasúti megoldás Ukrajna és az Európai Unió között, amely lehetővé teszi a daruzható és nem daruzható félpótkocsik szállítását is. A szolgáltatást az East-West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt. az UZ Cargo Poland partnerével közösen indította, új szintre emelve Ukrajna és az Európai Unió intermodális összeköttetését.
Prága szeretné csökkenteni a V4-en belüli feszültségeket
Csehország "aktívan szeretne hozzájárulni" az utóbbi időben a visegrádi csoporton (V4) belül észlelhető feszültségek csökkentéséhez - jelentette ki Petr Macinka cseh külügyminiszter hétfőn Varsóban a lengyel hivatali partnerével, Radoslaw Sikorskival közös sajtótájékoztatóján, megbeszélésük után.
