Gyorsjelentés az államháztartásról - 2,5 milliárdos hiány januárban
2013. 02. 07. 16:15
Az államháztartás központi alrendszerének 2013. január havi hiánya közel 2,5 milliárd forintra teljesült, ami az éves törvényi 841,8 milliárd forintos hiánytervnek mindössze 0,3%-a. Ezen belül a központi költségvetés 90,7 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 50,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 37,3 milliárd forintos szufficittel zártak. 2012. január hónapjában az államháztartás központi alrendszerének szufficitje 107,3 milliárd forint volt - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
A két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában egyrészt az általános fogalmi adó bevételeket érintő szabályozásváltozás, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeik és kiadások tendenciája játszott szerepet. A 2012. és 2013. év költségvetése alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
Kiadások
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető. A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételből.
A 2012. és 2013. év költségvetése alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
Kiadások
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető.
A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételből. két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában egyrészt az általános fogalmi adó bevételeket érintő szabályozásváltozás, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeik és kiadások tendenciája játszott szerepet.
A 2012. és 2013. év költségvetése alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
Kiadások
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető.
A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételből. eltérő alakulásában egyrészt az általános fogalmi adó bevételeket érintő szabályozásváltozás, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeik és kiadások tendenciája játszott szerepet.
A 2012. és 2013. év költségvetése alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
Kiadások
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető.
A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételbőlA két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában egyrészt az általános fogalmi adó bevételeket érintő szabályozásváltozás, másrészt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós programokkal összefüggő bevételeik és kiadások tendenciája játszott szerepet.
A 2012. és 2013. év költségvetése alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egyes adónemeket érintő jelentős változások következtében a bevételek éven belüli időbeni lefutása jelentős eltérést mutat.
Központi költségvetés
Bevételek
A központi költségvetés január havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 117 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A mérsékeltebb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – főként az általános forgalmi adó - előző évről elmaradó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kisebb összegű bevételei állnak. Az általános forgalmi adó esetében a 2012. januári bevételeket növelték a tavalyi kulcsváltozásokhoz kapcsolódó, 2011. év végi előrehozott vásárlásokból fakadó többletek. Az idei évi visszautalások magasabb mértékének hátterében pedig a kiutalási határidő 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatása áll. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a tavalyi bevételi többletek elsősorban az uniós előirányzatoknál az egyes operatív programok 2011. évi decemberi elszámolásainak januárra történő áthúzódásaiból fakadnak.
Kiadások
A központi költségvetés január havi kiadásai mintegy 59 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak tavalyi alacsonyabb teljesülése főként egyes uniós operatív programokhoz kapcsolódó kifizetések elhúzódásának volt köszönhető.
A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől átvett önkormányzati intézmények bérfizetései.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2013 januárjában 59,9 milliárd forintot tettek ki, 15,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,9 milliárd forintos szintet értek el, 2,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (52,9 milliárd forint) így összességében 12,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakának összegétől, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2013. január havi 50,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 31,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 19,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. január hónapjában az Alapok együttes többlete 1,4 milliárd forintot tett ki. A különbség a bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok január havi mintegy 37,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 0,9 milliárd forinttal, kiadásai 17,6 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, így az idei évi jelentős szufficit az alacsonyabban teljesülő kiadásoknak köszönhető. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai egyaránt elmaradtak az előző év azonos hónapjához képest. A bevételeken belül a két év összehasonlításánál ki kell emelni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap idén már nem részesül a szociális hozzájárulási adóból származó bevételből.
Mit engedsz be a szervezetedbe?
A hűtő és a spájz tartalma naponta befolyásolja, miből áll az étrended. Nem kell minden falatot ellenőrizned, de számít, mi kerül rendszeresen a tányérodra, és mi marad alkalmi vendég. A tudatos választás nem tiltólistákról szól: inkább arról, hogy felismerd, mit veszel, és milyen gyakran fogyasztod.
Vegyesen változott hétfő estére a forint árfolyama
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben hétfő estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2027 a fellélegzés éve lehet az önkormányzatoknak
Az elmúlt hét év pénzügyi kivéreztetése után a fellélegzés éve lehet 2027 az önkormányzatoknak - jelentette ki a főpolgármester hétfőn a Facebook-oldalán közzétett videójában, arra reagálva, hogy Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben ismertette a jövő évi költségvetést.
Az E.ON digitális technológiával csökkenti a metánkibocsátást a teljes gázhálózatán
Az E.ON Hungária csoport minden nyomásszabályozó állomásán digitális vizsgálati rendszert vezetett be, a fejlesztés célja a metánkibocsátás csökkentése, az ellátásbiztonság növelése és a biztonságos hálózatüzemeltetés - tájékoztatta a vállalat hétfőn az MTI-t közleményben.
Újabb rekordot dönthet a forgalom a használtautó-piacon
Több mint 730 ezer személyautó cserélt gazdát a magyar használtautó-piacon az idei első három negyedévben, míg az előző év első kilenc hónapjában 695 600 átírást regisztráltak. Így már biztosra vehető, hogy az év végére megdől a tavalyi rekord - közölte a JóAutók.hu hétfőn az MTI-vel, a DataHouse előzetes adatai alapján.
Az MVM Next kizárólag saját rendszeréből biztosítja az e-számlázást az év végétől
Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. kivezeti a Díjnet rendszerén keresztüli elektronikus számlaküldést és fizetést, 2026 végétől az egyetemes szolgáltatásban ellátott és a versenypiaci ügyfelek is az MVM saját digitális felületein intézhetik földgáz- és villamosenergia-számláik elektronikus kezelését - tájékoztatta a társaság hétfőn az MTI-t.
Mire számíthatnak hétfőn a befektetők?
A záráshoz közeledve Ázsiában többnyire pluszban állnak a vezető tőzsdeindexek. A Nikkei ugyan 0,6%-os csökkenést mutat, azonban a TOPIX csekély emelkedést, Shanghai Composite és Hang Seng pedig mérsékelt pluszokat mutat, a KOSPI pedig lendületesen kúszik felfelé ma reggel. Meredeken esik az indonéz tőzsde az elmúlt napokhoz hasonlóan, mióta az MSCI bejelentette, hogy az indonéz papírok kikerülnek az ázsiai benchmark-indexeikből.
Kedvező vállalati eredményjelentéseknek köszönhetően pénteken tovább emelkedtek az európai indexek
Pénteken folytatódott a lejtmenet a technológiai szektor számára a fejlett piacokon, ennek ellenére az európai részvényindexek feljebb tudtak kapaszkodni: a Stoxx600 0,6%-os pluszban zárt, a DAX 1,0, a FTSE100 0,4, a CAC40 pedig 0,3%-os nyereséget könyvelhetett el a nap végén.
