A jövő évi költségvetést mutatja be a miniszterelnök
A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint az ülés második hete 13 órakor két megemlékezéssel kezdődik.
A képviselők megemlékeznek a magyar-székely egység napjáról, október 16-ról, az 1848-as agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapjáról. Az 1848. október 16-17-én tartott agyagfalvi gyűlésen csatlakozott a székelység az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz.
A parlament megemlékezik arról is, hogy október 19. a magyar-bolgár barátság napja. A két nép ezen a napon emlékezik a közös keresztényi gyökerekre.
A napirend előtti felszólalások sorában először Magyar Péter miniszterelnök kap szót. A kormányfő szombaton azt írta a Facebook-oldalán: felszólalásában az ország 2027-es költségvetését mutatja be. Közölte, "az igazságosság és a fejlődés költségvetése" Magyarország újjáépítéséről fog szólni. A NER kedvezményezettjei, az oligarchák, a multicégek és a lobbisták helyett a Tisza-kormány az előző évek kárvallottjaira, valamint a családokra, a magyar vállalkozásokra, a nyugdíjasokra, az oktatásra és az egészségügyre fog több forrást költeni - írta Magyar Péter.
Képviselői mandátumigazolás és eskütétel is lesz. Kardosné Gyurkó Katalin a politikai pályafutását európai parlamenti képviselőként folytató Orbán Balázs, a Fidesz volt kampányfőnöke, Orbán Viktor volt miniszterelnök korábbi politikai igazgatója helyét foglalhatja el a Fidesz-frakcióban.
Kardosné Gyurkó Katalin 2016 és 2024 között a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke volt, majd 2024-2025-ben a generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztos, 2025-2026-ban pedig a gyermekvédelmi nevelőszülői rendszerrel és az örökbefogadással kapcsolatos koordinációért felelős miniszterelnöki biztos volt. A 2026-os országgyűlési választáson a Fidesz egyéni képviselőjelöltje volt a Pest megyei 1. választókerületben, ahol a tiszás Jelencsik József nyert mandátumot. A Fidesz-KDNP közös lista 150. helyéről kerül az Országgyűlésbe.
Zárószavazás lesz a Magyarország 2026-os központi költségvetéséről szóló törvény módosításáról, amelynek a kormány szerint az a célja, hogy a büdzsé a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét.
Jelöléstől függően megválaszthatják a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa új tagjait.
Az Országgyűlés múlt kedden csak a Mi Hazánk jelöltjét, Radetzky Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Médiatudományi Intézetének docensét, a Magyar Katolikus Rádió Zrt. vezérigazgató-helyettesét választotta meg a médiatanács tagjának, a Fidesz és a KDNP jelöltjét ismét elutasította.
A Fidesz Szabó László kommunikációs szakembert, producert, a KDNP Pindroch Ferenc televíziós, rádiós és kommunikációs szakembert javasolta megválasztani.
A parlament szeptember 22-én választotta a héttagú médiatanács elnökévé Polyák Gábor médiajogászt, a grémium tagjává pedig - a Tisza Párt javaslatára - Bencsik Márta jogászt, újságírót, Bodrogi Bea Judit médiajogászt, emberi jogi ügyvédet, Nagy Krisztina jogászt, médiapedagógust, valamint a Mi Hazánk jelöltjét, Tóth Máté energiajogászt.
Szabó László és Pindroch Ferenc nem került be a testületbe, mivel azonban a két jelölt megszerezte a voksok legalább egyharmadát, mindkettejük megválasztásáról dönthetett második körben a törvényhozás. Magyar Péter a szeptemberi voksolás után azt mondta, a Tisza-frakció a szakemberek jelölését támogatta a szavazatával, "a feketeöves propagandistákét" viszont nem.
Radetzky András azért választották meg, mert a múlt héten lemondott médiatanácsi tagi tisztségéről Tóth Máté, így oldva fel az összeférhetetlenséget, amely azzal állt elő, hogy a Mi Hazánk Mozgalom alelnökévé választották szeptember végén.
A médiatanács tagjairól nyílt szavazáson, a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönthetnek; a frakciók által jelölt tagok megbízatása négy évre, de legfeljebb a következő Országgyűlés megalakulásáig tart, az elnök megbízatása ötéves.
A határozathozatalokat követően másfél órán át kérdéseket tehetnek fel a képviselők a kormány tagjainak, majd az azonnali kérdések és válaszok órája következik.
