Használt vagy újépítésű ingatlan – milyen szempontok alapján döntsünk?

A lakóingatlan vásárlás kapcsán rengeteg kérdést szükséges mérlegelni, kezdve azzal, hogy az újépítésűt vagy a használtat részesítjük előnyben, egészen addig, hogy milyen anyagi lehetőségek állnak rendelkezésünkre és hajlandóak vagyunk-e belevágni egy felújításba. Az év elején bevezetett otthonteremtési támogatások az építés mellett új és használt ingatlanok vásárlása, felújítása, bővítése és korszerűsítése kapcsán is elérhetőek, így minden leendő vásárlónak érdemes alaposan átgondolni azt, hogy számára milyen ingatlan lehet az ideális választás.

Az ingatlan vásárlása illetéke 2021-ben is fennáló közteher, így azzal is számolni kell.

Legfőbb tényező az ár?

A használt lakások ára általában alacsonyabb az új építésű ingatlanoknál, különösen igaz ez a felújítandó lakásokra, ugyanakkor sok területen a használt és új lakások ára között szinte nincs különbség. Esetenként akár az is előfordulhat - amennyiben a kivitelezés korai szakaszában vásároljuk meg az ingatlant -, hogy egy újépítésű lakás vételára alacsonyabb, mint egy hasonló paraméterekkel rendelkező, viszont azonnal költözhető használté.

A vevői kockázatvállalás felől közelítve a kérdést az új építésű vásárlása, a lakás felújítása és a bővítés is hordoz magában bizonyos kockázatot, az egyetlen kivétel, ha egy frissen átadott, kulcsrakész vagy egy tökéletes állapotú használt lakásra esik a választás.

„Újépítésű lakás esetén kockázati tényező lehet a beruházás időbeli csúszása, a kivitelezés és felhasznált anyagok minősége, illetve a beruházó megbízhatósága. Felújítás esetén örök kérdés, hogy milyen áron és egyáltalán sikerül-e kivitelezőt találni, valamint, hogy sikerül-e a munkálatokat megfelelően ütemezni. Saját építés vagy bővítés esetén pedig mindezek hatványozottan igazak. Az azonnal költözhető használt és új lakások iránt pedig folyamatosan magas a kereslet, amivel gyakran a kínálat sem tud lépést tartani.” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Sokszor érv a használt lakás mellett, hogy a felújítás során szabadon szárnyalhat a fantázia, és hogy ezeket lehet leginkább a személyes elképzelések szerint alakítani. De ugyanez igaz a beruházás korai fázisában vásárolt újépítésű lakásokra is, ahol a burkolatok, falak színe és a felszereltség mellett akár még az alaprajz is módosítható a kivitelező szakértőinek segítségével.

A nagyobb, új lakásprojektek számos esetben korábbi ipari célra hasznosított területeken vagy a település szélén valósulnak meg, és ha ráadásul több ütemben épülnek, még éveken keresztül építési terület veszi körül a házakat, és az infrastruktúra is csak fokozatosan alakul ki. Ugyanakkor, pont a környezet látványos átalakulása miatt, ezek a lakások általában jelentős értéknövekedésen mehetnek keresztül a későbbiekben. Mindenesetre, ha fontos a belváros közelsége, a jó tömegközlekedés, egy rég beépült közeg, akkor egyértelműen a preferált környéken található használt lakás választása a jobb megoldás. Sőt, ha a családi fészekhez ragaszkodik valaki és az ingatlan erre alkalmas, a tetőtérbeépítéssel egy újépítésű lakás is kialakítható a szülői ház tetőterében.

Fenntartható környezet és energiatudatosság

Az újépítésű ingatlanokra szigorú energetikai előírások vonatkoznak. Azoknak az épületeknek, amelyek 2021. június 30-át követően szerzik meg a használatbavételi engedélyt, a jogszabályi előírások szerint már a BB minősítésnek kell megfelelniük. A tervezésüknél nemcsak a jogszabályi előírások, hanem a lakók elvárása miatt is kiemelt szempont az energiatakarékosság és környezettudatosság.

„Az alacsonyabb rezsiköltségek mellett a korszerű hőszigetelés, épületgépészeti berendezések, és részben megújuló energiahordozók használatával az ingatlan a környezetet is kisebb mértékben terheli. Használt ingatlanok felújítása során is lehet törekedni a környezetbarát és energiahatékony megoldások alkalmazására, de az ingatlanok adottságai gyakran korlátokat szabnak a lehetőségeknek” – tette hozzá Valkó Dávid.

Megbízhatóság szempontjából egyértelműen jobb választás egy újépítésű ingatlan. Az épület minden eleme új, modern a gépészet és hibák ugyan előfordulhatnak, de jogszabályban rögzített jótállás (az adott elemtől függően 3, 5 vagy 10 év) vonatkozik rájuk. Ilyen ingatlanokban valószínűleg évekig semmihez sem kell hozzányúlni, a karbantartással kevesebbet kell foglalkozni, a fenntartás pedig nem igényel plusz utánajárást a tulajdonos részéről.

Ezzel szemben egy használt ingatlan esetén a korai „gyermekbetegségeket” már valószínűleg orvosolták, de az épület korából fakadóan előfordulhatnak olyan anyagfáradások, nem megfelelő javítások vagy már elavult megoldások (például alumínium vezetékek vagy ólomcsövek), amelyekre az adásvétel előtt nem derült fény és javításuk később jelentős fejfájást okozhat az új tulajdonosnak.

A használt lakások esetén, különösen igaz ez a száz év körüli egykori bérházakra, ahol sokszor nem minden adottság ideális, túl magas vagy alacsony a belmagasság, a lakótér egy része nem kap természetes fényt vagy kevésbé optimális a helyiségek elosztása. Egy felújítás során ezen hiányosságok részben orvosolhatóak és összeségében ez a megoldás gazdaságosabb is lehet egy új lakás vásárlásánál.

Az újépítésű lakásokat a kor elvárásainak megfelelően tervezik, így ideális esetben minden komfortos, hatékony és megfelelő elosztású. Az újépítésű lakáshoz általában tartozik egy tároló és erkély, elérhető valamilyen parkolási lehetőség, teremgarázs-hely, esetleg kültéri parkolóhely.