Elfogadták a törvényt! A nyugdíj korhatárról döntöttek
A jogszabály azonban tartalmaz egy olyan részletet, amelyet sokan még ma is félreértenek.
Nem mindenki ugyanabban az életkorban vonulhatott nyugdíjba
A magyar nyugdíjkorhatár hosszú időn keresztül 62 év volt. A népesség elöregedése, a várható élettartam növekedése és a nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyának megőrzése miatt azonban a jogalkotó fokozatos változtatás mellett döntött.
Nem egyik napról a másikra emelték meg a korhatárt. A rendszer úgy alakult át, hogy az egyes születési évjáratokra eltérő szabályok vonatkoztak. Emiatt még ma is gyakran előfordul, hogy valaki egy korábbi táblázatból indul ki, és tévesen számolja ki a saját nyugdíjba vonulásának időpontját.
Az 1952. január 1-je előtt születettek számára még a 62. életév jelentette a korhatárt. Az 1952-ben születetteknél ehhez már 183 nap társult, az 1953-as évjáratnál pedig 63 évre emelkedett a határ.
A következő lépcsők így alakultak:
- az 1954-ben születettek: 63 év és 183 nap;
- az 1955-ben születettek: 64 év;
- az 1956-ban születettek: 64 év és 183 nap;
- az 1957-ben vagy később születettek: 65 év.
Ez a fokozatosság csökkentette annak veszélyét, hogy egyetlen korosztálynak hirtelen több évvel tovább kelljen dolgoznia.
Az életkor önmagában még nem elegendő
A korhatár betöltése nem jelenti automatikusan azt, hogy valaki teljes öregségi nyugdíjat kaphat. Ehhez legalább 20 év szolgálati időre is szükség van. Aki legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik, öregségi résznyugdíjra lehet jogosult.
A szolgálati időbe főként azok az időszakok számítanak bele, amikor az érintett biztosított volt, és megtörtént az előírt nyugdíjjárulék megfizetése. Bizonyos esetekben a gyermekneveléssel, katonai szolgálattal, betegséggel vagy felsőfokú tanulmányokkal összefüggő időszakok is szerepet kaphatnak, de ezek megítélése az adott időszakban hatályos szabályoktól függ.
Ezért a nyugdíj előtt állóknak érdemes időben adategyeztetést kérniük. Egy hiányzó korábbi munkaviszony vagy pontatlanul nyilvántartott szolgálati idő késleltetheti az ügyintézést, és akár a megállapított nyugdíj összegére is hatással lehet.
Van, akinek nem kell megvárnia a korhatárt
A szabályozás egyik legfontosabb kivétele a nők kedvezményes öregségi nyugdíja, közismert nevén a Nők 40 program. Ennek alapján egy nő életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat, ha megszerezte az előírt legalább 40 év jogosultsági időt.
Fontos különbség, hogy a jogosultsági idő nem teljesen azonos a szolgálati idővel. Elsősorban a keresőtevékenységgel megszerzett idő, valamint bizonyos gyermeknevelési ellátások időtartama vehető figyelembe. Emiatt nem biztos, hogy valaki 40 év szolgálati idővel automatikusan teljesíti a kedvezmény feltételeit.
Általános, minden munkavállaló számára elérhető korengedményes vagy előrehozott öregségi nyugdíj jelenleg nincs. A korhatár előtti ellátások csak meghatározott, speciális élethelyzetekben és korábbi jogosultságok alapján jöhetnek szóba.
Megérheti tovább dolgozni?
A törvény nem tiltja, hogy valaki a nyugdíjkorhatár elérése után is folytassa a munkát. Ha az érintett legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, de nem kéri azonnal nyugdíja megállapítását, további szolgálati időt szerezhet.
Minden, a korhatár betöltése után ledolgozott 30 nap után 0,5 százalékos nyugdíjnövelés járhat. Egy teljes további munkában töltött év így hozzávetőleg 6 százalékkal emelheti a később megállapított ellátást. A döntésnél azonban az egészségi állapotot, a várható nyugdíjat, a fizetést és a személyes terveket egyaránt mérlegelni kell.
Akkor most megváltozott a magyar nyugdíjkorhatár?
A jogszabály valóban döntött a nyugdíjkorhatárról, és a jelenleg alkalmazott korhatár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben szerepel.
A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatója és a Nemzeti Jogszabálytárban olvasható törvény alapján azonban a lényeg az, hogy nem született új, általános korhatáremelés: az 1957-ben és később születettek öregségi nyugdíjkorhatára továbbra is 65 év.
Kapcsolódó hírek:
Mennyi a nyugdíj korhatár 2027-ben?
