Itt az új állami iskolakezdési támogatás - ki mennyit kaphat?

Az új állami iskolakezdési támogatás bevezetése miatt a vállalkozásoknak is célszerű lehet felülvizsgálniuk a jelenlegi juttatási rendszerüket. A munkáltató akár nagyobb összegű segítséget is nyújthat azoknak, akik állami támogatásban nem részesülnek, ehhez azonban előzetesen meghatározott, objektív feltételekre van szükség.

Az sem közömbös, hogy a cég milyen formában biztosítja a támogatást: ugyanaz a munkavállalónak szánt összeg lényegesen eltérő költséget jelenthet attól függően, hogy pénzbeli juttatásként, utalványként vagy más módon adják – hívja fel a figyelmet a Niveus.

Az iskolakezdés hosszú évek óta olyan időszaknak számít, amikor bizonyos munkáltatók külön juttatással támogatják a gyermeket nevelő dolgozóikat. Az idei év azonban új helyzetet hozott, ugyanis az állam meghatározott családok számára gyermekenként 100 ezer forintos támogatást vezetett be.

„A vállalkozások dönthetnek úgy, hogy továbbra is ugyanakkora összegű támogatást biztosítanak minden érintett munkavállaló számára, de arra is lehetőségük van, hogy a juttatást jobban hozzáigazítsák az eltérő családi körülményekhez és az új állami támogatáshoz. Mindkét megoldás megfelelő lehet, ugyanakkor lényeges, hogy a feltételeket előre, objektív szempontok alapján határozzák meg” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

Az állami támogatás bevezetése ugyanakkor önmagában nem jogosítja fel a munkáltatót arra, hogy automatikusan csökkentse a korábban biztosított juttatás összegét. Amennyiben a támogatás feltételeit belső szabályzat, kollektív szerződés vagy munkaszerződés tartalmazza, annak egyoldalú módosítása munkajogi problémákat is felvethet.

Részesülhet nagyobb támogatásban az, aki az államtól nem kap?

A munkáltató olyan juttatási rendszert is létrehozhat, amely figyelembe veszi, hogy a dolgozó részesül-e állami iskolakezdési támogatásban. Ez nem jelenti azt, hogy minden munkavállalónak feltétlenül azonos összeget kell kapnia. Egy szociális célokat szolgáló juttatási rendszerben például megoldható, hogy az állami támogatásból kimaradók nagyobb munkáltatói segítségben részesüljenek. A munkaviszonyhoz kapcsolódó juttatások kialakításakor azonban az egyenlő bánásmód követelményét is be kell tartani.

Önmagában az a körülmény, hogy a munkavállaló gyermeke jogosult-e az állami támogatásra, nem minden esetben ad megfelelő alapot a munkáltatói juttatás eltérő mértékének meghatározásához. Ehhez megfelelő keretet biztosíthat egy előre kialakított, szociális szempontokon alapuló rendszer, amelyet a munkáltató átlátható és következetes módon alkalmaz.

„A legnagyobb biztonságot egy előzetesen rögzített rendszer jelenti. Megállapítható például egy támogatási célösszeg, amelyhez a munkáltató magasabb összeggel járul hozzá annál a dolgozónál, aki nem részesül állami támogatásban, és alacsonyabb összeggel annál, aki kap ilyen segítséget.

Ehhez ugyanakkor azt is szabályozni kell, hogyan kezeli a munkáltató az ezzel kapcsolatos adatokat, valamint milyen módon igazolhatja a munkavállaló az állami támogatásra való jogosultságát vagy annak hiányát” – hangsúlyozta Bagdi Lajos.

A támogatás formája sem közömbös

A korábban kedvezményesen adható iskolakezdési támogatás önálló cafeteriaelemként már nem érhető el, ugyanakkor több más megoldás is alkalmazható. Ezek közé tartozik a csekély értékű ajándék, amely termék, szolgáltatás vagy az előírásoknak megfelelő utalvány formájában egyaránt biztosítható.

A csekély értékű ajándék egyedi értékhatára 2026-ban 32 280 forint, és egy munkavállaló egy éven belül legfeljebb három alkalommal részesülhet ilyen juttatásban. A 33,04 százalékos közterhet a munkáltató fizeti meg. Ennek megfelelően egy 32 280 forint értékű juttatás teljes munkáltatói költsége megközelíti a 43 ezer forintot.

Éves szinten akár 96 840 forint értékű támogatás is nyújtható ebben a formában, feltéve, hogy valamennyi juttatás megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

*Az egyszerűsített számítások nem veszik figyelembe az egyedi munkáltatói adókedvezményeket. A tényleges közteher mértéke a juttatás pontos jogcímétől és biztosításának módjától függ.

„A vállalatnak nem csupán arról érdemes határoznia, hogy 50 vagy 100 ezer forintos segítséget nyújt-e a munkavállalónak, hanem arról is, hogy ezt milyen formában biztosítja. A dolgozónak szánt azonos érték ugyanis jelentősen különböző költséget eredményezhet a munkáltató oldalán” – emelte ki Bagdi Lajos.

Külföldön az állami és a munkáltatói segítség egyszerre is működhet

Több európai országban is találunk példát arra, hogy az állami és a munkáltatói támogatás egymással párhuzamosan működik.

Lengyelországban a Dobry Start program keretében az iskolás gyermekek után évente 300 zloty összegű állami iskolakezdési támogatás jár, a család jövedelmi helyzetétől függetlenül. Emellett a munkáltatók is hozzájárulhatnak dolgozóik gyermekeinek iskolakezdéséhez, például tanszercsomaggal vagy erre a célra felhasználható támogatással.

Franciaországban az állam jövedelmi feltételekhez kötött iskolakezdési támogatást, úgynevezett allocation de rentrée scolaire juttatást biztosít. Ezzel párhuzamosan a munkáltatók, illetve az üzemi-szociális bizottságok is adhatnak az iskolakezdéshez kapcsolódó vásárlási utalványokat.

A nemzetközi példák alapján az állami támogatás bevezetése mellett továbbra is fontos szerepe maradhat a munkáltatók által nyújtott segítségnek.