Drámai mértékben lassult az infláció Kínában
Ez nagyobb mozgásteret biztosít a pekingi vezetésnek arra, hogy kamatcsökkentéssel és egyéb korlátozások enyhítésével élénkíteni próbálja a lassuló gazdasági növekedést. A februári pénzromlás üteme húsz hónapja a legalacsonyabb, és elmarad az elemzők által várt 3,4 százaléktól.
Idén januárban 4,5 százalékos volt a drágulás, de ennek okát már akkor is annak tulajdonították, hogy januárra esett a nagy bevásárlásokkal járó kínai holdújév időszaka. A fogyasztói árindex számításához használt kosárban közel egyharmadot kitevő élelmiszerek februárban 6,2 százalékkal voltak drágábbak, mint egy évvel korábban. A januári 10,5 százalékos emelkedéshez képest ez meghatározó csökkenést mutat.
Az inflációs csúcs tavaly júliusban volt, amikor 37 hónap legmagasabb értékét mérték: 6,5 százalékot, ezen belül is az élelmiszerárak éves viszonylatban akkor 14,8 százalékkal nőttek. A központi kormány intézkedések sorozatával igyekezett az inflációt leszorítani, aminek következtében 2011-ben 5,4 százalék lett.
Korábban megfigyelők az idei év első felére átlagosan 3,5 százalék körüli fogyasztói áremelkedést jeleztek előre, amit elsősorban a nyugati országok csökkenő keresletével, az állóeszköz beruházások visszaesésével és az élelmiszerárak fokozottabb ellenőrzésével magyaráztak. A kínai miniszterelnök minapi kormánybeszámolójában az idei évre - a tavalyihoz hasonlóan - 4 százalék körüli inflációs tervet jelentett be. (MTI)