Kibertámadási hullám sújtja Németországot
A "Bundeslagebild Cybercrime 2025" jelentés szerint Németország továbbra is a világ egyik legfontosabb célpontja a kiberbűnözők számára: 2025-ben 1041 zsarolóvírusos és adatzsarolással összefüggő kibertámadást jelentettek a hatóságoknak, ez mintegy 10 százalékos növekedés az előző évhez képest. A hatóságok tavaly összesen csaknem 334 ezer kiberbűncselekményt regisztráltak, ezen belül a külföldről elkövetett támadások száma meghaladta a 207 ezret. A belföldi esetek száma ugyan enyhén csökkent, de a külföldi hátterű támadások száma tovább nőtt.
Alexander Dobrindt német belügyminiszter a jelentés ismertetésekor azt mondta:
Oroszország továbbra is a német hatóságok fókuszában áll, és az Ukrajna elleni háború kezdete óta jelentősen megszaporodtak az orosz térségből kiinduló kibertámadások.
Martina Link, a BKA alelnöke szerint Németország "rendszeresen a világ legfontosabb kibertámadási célpontjai közé tartozik".
A dokumentum szerint a zsarolóvírusos támadások mintegy 90 százaléka kis- és középvállalkozásokat érintett. A támadók átlagosan 456 ezer dollárnak megfelelő váltságdíjat kaptak azoktól az áldozatoktól, akik fizettek, ami 65 százalékos növekedés az egy évvel korábbi átlaghoz képest. Ugyanakkor a fizetési hajlandóság csökkent: 2025-ben az érintettek mindössze hét százaléka fizetett váltságdíjat, szemben az előző évi kilenc százalékkal.
A helyzetjelentés szerint a kiberbűnözők egyre gyakrabban alkalmaznak mesterséges intelligenciát, amely csökkenti a technikai belépési küszöböt és hatékonyabbá teszi az adathalász támadásokat, a rosszindulatú szoftverek fejlesztését és a sérülékenységek felkutatását. A BKA szerint a generatív MI segítségével a támadások gyorsabban, nagyobb mennyiségben és meggyőzőbb formában hajthatók végre.
A jelentés kitér arra is, hogy a túlterheléses (DDoS) támadások száma 25 százalékkal nőtt a Deutsche Telekom hálózatán, miközben a politikai motivációjú "hacktivista" akciók 224 százalékos emelkedést mutattak. A támadások jelentős részét a német Ukrajna-politikával összefüggésben hajtották végre oroszbarát csoportok.
A német informatikai biztonsági hivatal (BSI) és a tartományi, illetve szövetségi bűnmegelőzési szervek felmérése szerint a német internethasználók 11 százaléka vált valamilyen kibercselekmény áldozatává az elmúlt egy évben. Az érintettek egyharmada pénzügyi veszteséget is elszenvedett. A leggyakoribb esetek az online vásárlási csalások, az adathalászat és az online banki visszaélések voltak.
A Bitkom digitális iparági szövetség becslése szerint a kibertámadások által okozott gazdasági kár 2025-ben elérte a 202,4 milliárd eurót Németországban, ami 24 milliárd eurós növekedés az előző évhez képest.
