Határidőre átadják a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet

Az MTI-hez eljutatott közlemény ugyanakkor megjegyzi: a beruházó Fővárosi Önkormányzat és az üzemeltető még nem tudott megállapodni a szerződés módosításának bizonyos kérdéseiről. Ezek rendezéséig a tisztítóművet úgynevezett kényszerüzemeltetéssel működtetik, amely azonban műszaki szempontból semmilyen hátrányt nem jelent a szennyvízkezelés folyamatára.

A tisztítómű nem áll le, a próbaüzemi működésről átáll normál, üzemszerű működésre. A kényszerüzemeltetés jogi fogalom, amely arra utal, hogy egy közmű szolgáltatási feladatot ellátó üzem jogilag még nem rendezett körülmények között működik, azonban a szerződő felek közös szándéka volt az üzem átadás-átvétele. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet az üzembe helyezéstől számított első 4 évben a Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdonában lévő BKSZT Kft. üzemelteti.

A kisebbségi tulajdonos többek között az a Csepel 2005 FH Konzorcium, amely a telep tervezési és kivitelezési munkáit végezte. A Főváros és a Csepel 2005 FH Konzorcium között 2006 januárjában született meg az a szerződés, amely rögzítette az induló szennyvíztisztítási díjat, továbbá az augusztus 1-jével induló üzemeltetéskor esedékes szolgáltatási díj számítási módját az induló díj alapján.

Az üzemeltetési díj aktuális értékét az üzemeltetés megkezdése előtt - tehát az elmúlt időszakban - kellett meghatározni. A főváros szakbizottságai a szennyvíztisztítási szolgáltatási díj mértékéről döntöttek. Ez 23,21 forint köbméterenként és alacsonyabb a 2006-ban rögzített induló díjnál, mert az elmúlt 4 év során bizonyos feladatok - így például a Cséry telepre történő iszapszállítás - kikerültek az üzemeltető kötelezettségi köréből.

A szennyvíztisztítási szolgáltatási díj azonban várhatóan nem marad az induló szinten, mert a szakbizottságok döntése szerint további tárgyalásokat kell folytatni annak kiigazításáról - tartalmazza a közlemény. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró - azaz folyó áron mintegy 120-130 milliárd forint -, amelynek 65 százalékát az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja - közli az összefoglaló.