Hatékony cafetériával meg lehet felelni a bérkommandónak

Az Országgyűlés júliusban fogadta el az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvénymódosításokat, amelyek 2012. január 1-jén lépnek hatályba és két évig maradnak érvényben. E szerint a kormány rendeletben határozhatja meg a bruttó 300 ezer forint alatt keresők  nettó munkabérének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét. Azok a vállalatok, amelyek a béremelést nem hajtják végre, a jogsértés megállapításától számított két évig nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, nem kaphatnak támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból.
    

A kormány határozhat arról is, hogy a béren kívüli juttatásokat milyen mértékben lehet figyelembe venni a munkabér nettó értékének megőrzése során. Az Optisoft számításai szerint a hagyományosan, munkabér formájában fizetett húszezer forintos többletből valójában csak 12.436 forint marad a munkavállaló zsebében, miközben mindösszesen 25.700 forintnyi költsége van a munkáltatónak. Ez 48,4 százalékos effektív juttatást jelent.
   

A cég úgy véli: ennél sokkal kedvezőbb a kifizetés hasznosulása akkor, ha az összeg cafetéria formájában kerül megfizetésre. Ennél a megoldásnál ugyanis a húszezer forintnak jóval nagyobb része - a teljes munkáltatói költség 75,8 százaléka, összesen 18.040 forint - jut a dolgozóhoz, és a munkáltatónak is csak 23.808 forint költsége jelentkezik.
    

"Amennyiben egy vállalat még nem optimalizálta humánerőköltségeit, például nem vezetett be cafetéria-rendszert, nem fizetett a munkavállalók egészségpénztári számlájára, nem járult hozzá étkezésükhöz vagy közlekedésükhöz, akkor már a nulláról kiépített rendszer is jó eséllyel bruttó bérköltség csökkenést eredményez a munkáltatónál, miközben a dolgozók nettóban magasabb összértékhez jutnak" - idézi a közlemény Semerédy Pétert, az Optisoft elnök-vezérigazgatóját.
    

A kártyaalapú cafetéria rendszerek kiépítésével és kezelésével is foglalkozó cég szerint további megtakarítást hozhat, ha kártyás megoldáson alapul a dolgozói plusz juttatások rendszere. Kalkulációjuk szerint az utalványon biztosított béren kívüli juttatásokkal szemben a kártyán vezetett dolgozói csomagok mintegy 70 százalékkal olcsóbban fenntarthatóak. Az elnök-vezérigazgató szerint ez is magyarázza azt a trendet, hogy egyre lejjebb csúszik az a munkavállalói létszámhatár, ahol érdemes áttekinteni a humánerőforrás költségeinek optimalizálásában rejlő lehetőségeket. "Míg korábban elsősorban nagyfoglalkoztatóknak érte meg a béren kívüli juttatások rendszerének bevezetése, a gazdasági környezet változásai és a technológiai fejlődés együttesen oda vezetett, hogy a kis- és közepes vállalkozói piacon is létjogosultsága van ennek az ösztönző rendszernek" - vélekedik Semerédy Péter. (MTI)