Helyhatósági választásokat tartanak Franciaországban
A szenátusban szombaton diagnosztizálták az első esetet, az 59 éves Guylene Pantel szenátor koronavírus-tesztje bizonyult pozitívnak. Korábban Franck Riester kulturális miniszter kapta el a Covid-19-fertőzést a nemzetgyűlésben, ahol eddig tíz képviselő fertőződött meg a kulturális bizottság ülésén.
Annak ellenére, hogy Franciaország a koronavírus-járvány egyik fő európai gócpontja, Emmanuel Macron államfő úgy döntött, nem halasztja el a helyhatósági választásokat, amelyeken a felmérések szerint a járványveszély következtében alacsony részvétel várható.
Chistophe Castaner belügyminiszter szombaton elismerte, tart attól, hogy alacsony lesz a részvétel. Azt is elmondta, hogy egyes településeken nehéz embereket találni a választási bizottságokba. Emlékeztetett arra, hogy a polgármesterek kérhetik a prefektustól, hogy jelöljenek ki embereket, amennyiben nem akad elég önkéntes.
Az Elabe közvélemény-kutatóintézet szombaton közzétett felmérése szerint a franciák 58 százaléka helyesli, hogy a köztársasági elnök a választások megtartása mellett döntött, jóllehet 61 százalékukat aggasztja a vírus terjedése, amely 13 százalékkal magasabb, mint a hét elején.
A választóhelyiségekben a kilincseket, a berendezéseket, asztalokat, függönyöket is fertőtlenítik, a bejáratnál kézfertőtlenítő géllel, kesztyűkkel, szájmaszkokkal várják a választókat, akik saját tollakat használhatnak. Arra is ügyelni fognak, hogy ne alakuljanak ki sorok, illetve mindenkinek be kell tartania a legalább egyméteres biztonsági távolságot a többi emberhez képest.
A kormány azt kéri, hogy aki teheti délelőtt 9 és 11 óra vagy délután 1 és 4 óra között menjen szavazni, mert akkor szoktak a legkevesebben az urnákhoz járulni.
A helyhatósági választásokon 47 millió francia és 330 ezer Franciaországban élő európai uniós állampolgár mintegy 35 ezer önkormányzat tagjait választja meg a következő hat évre.
A kampány több mint egy hónappal ezelőtt megkezdődött, de a koronavírus-járvány terjedésének felgyorsulása az elmúlt két hétben teljesen háttérbe szorította a kétfordulós választás politikai tétjeit.
Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
A 2017-ben elnökké választott Emmanuel Macron 2016-ban alapított Köztársaság Lendületben nevű pártja először vesz részt helyhatósági választásokon, s a hagyományos pártokkal szemben nehézségekkel indul, mivel sokkal kisebb a helyi beágyazottsága.
A figyelem elsősorban Párizsra irányul, ahol három nő verseng a főpolgármesteri címért. A kormánypárti Agnes Buzyn a koronavírus-járvány kezdetén hagyta ott az egészségügyi tárcát, és lett Macron pártjának a jelöltje, miután az eredeti jelölt, a szexbotrányba keveredett Benjamin Griveaux visszalépett. A népszerű volt kormánytag azonban csak a harmadik helyen áll a felmérések szerint a jelenlegi szocialista Anne Hidalgo és a jobbközép Rachida Dati volt igazságügyi miniszter mögött.
Jóllehet Párizsban Macron pártja a legnépszerűbb, a Köztársaság Lendületben kormánypárt párizsi jelöltállítása nyolc hónapja botrányba fulladt, amikor Cédric Villani matematikus nem fogadta el, hogy a pártvezetés nem őt, hanem Benjamin Griveaux volt kormányszóvivőt indította a városvezetésért folytatott versenyben, és független jelöltként ő is beszállt a versenybe. A kormánypárti szavazók ezért megosztottak voltak a magukat mindketten Macron-párti jelöltnek tartó Griveaux és Villani között, és a versengés a hagyományos bal- és jobboldali jelöltek kiemelkedését eredményezte a kampány során, a hátrányt pedig Agnes Buzyn sem tudta behozni.
A jobboldalról érkezett Edouard Philippe miniszterelnök a nyugat-franciaországi Normandiában, Le Havre-ban indult a polgármesteri székért, amelyet kormányfői kinevezése előtt is irányított. A koronavírus-járvány kezelése miatt azonban kénytelen volt lemondani kampányrendezvényeit.
A helyhatósági választások első számú témája a környezetvédelem volt, s már a tavalyi európai parlamenti választásokon is jól szereplő, több mint 13 százalékot elért Zöldek azt remélik, hogy országszerte megszerezhetik a korábban baloldal által vezetett települések irányítását. Az EP-választásokon alig nyolc százalékot elért jobbközép Köztársaságiak, akiknek országos beágyazottsága az egyik legjobb (2014-ben Párizs és Lille kivételével átvették a legtöbb nagyváros irányítását a szocialistáktól), szeretnének új erőre kapni, míg a baloldal célja megtartani Párizst, Lille-t, Rennes-t és Nantes-ot. A Marine Le Pen vezetet Nemzeti Tömörülés pedig szélesíteni szeretné az országos beágyazottságát, elsősorban a déli és az északi megyékben.
Miután a száznál több embert vonzó rendezvényeket betiltották Franciaországban, vasárnap este nem lesznek eredményvárók.
A szavazóhelyiségek reggel 8 órakor nyitnak, a legtöbb választókörzetben 6 órakor zárnak be, de a nagyvárosokban 8 óráig lehet szavazni. A francia helyhatósági választások második fordulóját - amelybe az első fordulóban legalább tízszázalékos támogatottságot elért jelöltek jutnak tovább - jövő vasárnap tartják.
