Hogyan került ismét állami kézbe a MALÉV? 1. rész
Az indulás
Az már 1992-ben is világos volt, hogy az állami vállalat részvénytársasággá alakításakor nem kapott elegendő tőkét. A 100 százalékban állami tulajdonú Malév Rt. 5 milliárd forint jegyzett tőkével és 10,191 milliárd forint saját tőkével alakult át 1992 júliusában. Az átalakuláskor a könyveiben 12,5 milliárd forint banki kölcsön szerepelt. Rögtön az első tört üzleti évben 247 millió forint üzemi szintű veszteséget könyvelt el a légitársaság, míg az előző, az 1991. évet a Malév még 2,094 milliárd forint adózott nyereséggel zárt.
A Boeing 767-esek megvásárlása
A támogatások első, publikusan nem számszerűsített szakasza a két, összesen 120 millió dollárba kerülő Boeing 767-es repülőgép megvásárlásához kapcsolódott. Az 1993-ban megvásárolt két Boeing 767-es off-shore cégbe vitele lényegében veszteségcsökkentő lépés volt. A hosszú távú járatok üzemeltetésére alkalmas két repülőgép tulajdonjogának átadása a Malév 100 százalékos tulajdonában lévő és a Kajmán-szigeteken bejegyzett Malco LLC.-nek egyrészt mérsékelte az importterheket, másrészt ezzel el lehetett kerülni a nem realizált devizaárfolyam veszteséget - magyarázták akkor a Malév vezetői.
Beszáll az Alitalia
A Boeing 767-esek 1993 májusában érkeztek meg, amikor a Malév már túl volt az első privatizáción. Az olasz Alitalia-Simest 35 százalék tulajdoni hányadot vásárolt meg 77 millió dollárért 1992 decemberében. Az olasz érdekeltségbe került Malév 1993-ban 866 millió, 1994-ben pedig 1,173 milliárd forint üzemi szintű veszteséget szenvedett el. Az üzemi szintű eredményt a társaság 1995-től nem közölte. Abban az évben a Malévnak 201 millió forint, 1996-ban pedig 438 millió volt az adózás előtti nyeresége.
Kiszáll az Alitalia
Az Alitalia végül - a pénzügyi nehézségei és az európai uniós szabályok miatt - 1997 novemberében a Malév eladásáról döntött. Az 1997. évet 2,515 milliárd forint vesztséggel zárta a Malév. Akkor a jegyzett tőkéje 7,69 milliárd forint, a saját tőkéje pedig 15,283 milliárd forint volt, és a könyveiben 14,245 milliárd forint kötelezettség szerepelt.
Beszáll az OTP és az MKB
A Malév privatizációs szerződését annak idején visszavásárlási garanciával kötötték meg, ami csak egy később nyilvánosságra került titkos kormányhatározatból derült ki. Az, hogy miért az OTP és az akkori Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) által alapított Air Invest Kft.-hez került a Malévnek ez a részvénycsomagja és milyen áron, nem derült ki. Akkori sajtóértesülések szerint a két bank cége 65 millió dollárt fizetett a pakettért 1998 elején. Az Air Investnek eladási opciója is volt, aminek alapján 1999 nyarán a 35 százaléknyi részvény visszakerült az állam tulajdonába.
Azt, hogy a magyar állam, vagyis az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő mennyit fizetett, az ügyletet bejelentő Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter nem közölte, mindössze azt, hogy az ÁPV halasztott fizetéssel LIBOR plusz 100 bázispont kamattal egyenlíti ki a vételárat. Ezzel megtörtént a Malév visszaállamosítása, és az ÁPV tulajdonrésze 97 százalékra emelkedett, míg három százalék kisbefektetők kezében volt. Még az állami kivásárlás előtt - 1998 végén - Katona Kálmán akkori közlekedési miniszter úgy becsülte, hogy 80 milliárd forint friss tőkére lenne szükség a Malév versenyképességének megőrzéséhez.
Szétdarabolás
A "visszaállamosításig" nemigen lehetett hallani bármiféle vagyonértékesítésről, de 1999-ben a Malév eladta a helyfoglalási rendszert üzemeltető társaságban lévő teljes részvénycsomagját - több részletben, más időpontokban - amiért az akkori hírek szerint legalább négy milliárd forintot kapott. Abban az évben ezért lett a Malév adózott nyeresége 4,98 milliárd forint, miközben üzemi szinten a veszteség elérte a 3,88 milliárd forintot. A Malév vesztesége 2000-ben már elérte a 9,35 milliárd forintot.
Az állami pénzpumba beindul
Ezt követően, kezdődött meg a légitársaság tételes, összegszerű állami támogatása. Kormánydöntés alapján 2001 áprilisában, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 20 milliárd forint, devizában denominált hitelkeretére állami kezességet vállalt a kormány, és felhatalmazást kapott az ÁPV-t arra, hogy három milliárd forint tulajdonosi hitelt folyósítson a Malév számára. A kormány 2001 szeptemberében 9,2 milliárd forint tőkejuttatásról döntött, amiből 4 milliárd forint a jegyzett tőke emelését szolgálta, a többi tőketartalékba került. Így lett a Malév jegyzett tőkéje 11,6 milliárd forint.
Jönnek a Boeing 737-esek
A Malév listaáron 750 millió dollár értékben 18 darab Boeing 737-est lízingel, míg a négy Bombardier a Malév tulajdonába került. Ehhez az ügylethez az Európai Beruházási Bank (EIB) 40 millió euró hitelt adott, amelyre a magyar állam garanciát vállalt. Az újabb - ezúttal 10 milliárd forint - tőkejuttatásról 2003 decemberében született kormányhatározat. Ebből az összegből három milliárd forintot bizonyos feltételekhez kötöttek, amit a Malév menedzsmentje a megadott határidőig, 2004 augusztusáig nem teljesített, így "csak" hét milliárd forintot kapott meg. A 11,6 milliárd forint jegyzett tőkét 118 millió forintra csökkentették a Malév év végén megtartott rendkívüli közgyűlésén, ugyanakkor azonnal 3,5 milliárd forintra emelték a társaság jegyzett tőkéjét. A kilenc milliárd forintból fennmaradó összeget pedig tőketartalékba helyezték, helyreállítva ezzel a saját tőke/jegyzett tőke törvényben meghatározott arányát. Mindenki azt remélte, hogy ez volt az utolsó állami tőkejuttatás. MTI (folytatjuk)
