Hová költözz, hogy magas legyen a nyugdíjad? Mutatjuk térképen
Mitől is függ az, hogy kinek mekkora lesz a nyugdíja?
Az öregségi nyugdíjak összegét 2020-ban is hatályos "nyugdíjtörvény", pontosabban a Társadalmi nyugellátásról szóló LXXXI. törvény határozza meg és adja meg a nyugdíjak kiszámításához szükséges jogi hátteret.
A nyugdíj összegének kiszámítása támájában írt részletes cikkünket ITT olvashatja.
Nyugdíjak és azok földrajzi területi megoszlása Magyarországon
A társadalmi jövedelmek döntő hányada öregségi ellátás, azon belül öregségi nyugdíj. A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők népességhez viszonyított aránya az idősebb korösszetétellel összefüggésben Tolna, Békés és Nógrád megyében volt a legmagasabb.
A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők tízezer lakosra jutó száma és megoszlása, 2019. január
A cikkben szereplő grafikonok és elemzés forrása: KSH.hu Tér-Kép 2018 kiadvány
Az ellátottak nagy része mindenütt öregségi nyugdíjas, az egyéb ellátottak (hozzátartozói nyugellátásban, megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban, életkoron alapuló ellátásban, egyéb járadékban, járandóságban részesülők) aránya 2019 januárjában Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében volt a legnagyobb.
Az aktív korúak ellátásában részesítettek tízezer lakosra jutó száma, 2018
Magyarországon 2019 januárjában az öregségi nyugdíjasok átlagosan 135 ezer forintot kaptak. Mivel a nyugdíjak nagysága függ az aktív korban elért jövedelemtől, a magasabb keresettel rendelkező térségekben, Budapesten és Pest régióban, a Közép-Dunántúlon levő járásokban, valamint a nagyvárosok körzetében a legnagyobb az öregségi nyugdíjak összege.
Hol a legnagyobb a nyugdíj Magyarországon? Az öregségi nyugdíj egy ellátottra jutó havi összege, 2019. január
Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújt jövedelmet, ami foglalkoztatást helyettesítő, vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatási formában adható. Az e támogatásban részesülők népességhez viszonyított aránya a kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű térségekben a legmagasabb, ezek döntően az ország északi, keleti és dél-dunántúli területein az országhatárhoz közeli, valamint az Alföld középső részén helyezkednek el.