Hová nyúlhatnak az induló vállalkozások?
A konferencián a hazai kockázati befektetők nagyágyúi - kockázati alapok, bankok és üzleti angyalok - mellett számos már működő, sikeres startup képviselői értékelték a Jeremie program eredményeit, és a közeljövő feladatait, kihívásait. Elsőként Kisgergely Kornél a Hiventures (CKTA Zrt) vezérigazgatója és Katona Bence vezérigazgató-helyettes számoltak be az Állami Alapkezelő egyedi termékkoncepciójáról, amelynek keretében a következő időszakban 50 milliárd Ft tőkeösszeg jut innovatív vállalkozásokhoz. Az EU támogatások általában a konvergenciarégiókat részesítik előnyben, ugyanakkor ez a program 20 milliárd forint hazai tőkét is tartalmaz, azzal a céllal, hogy a Közép-magyarországi vállalkozások is forrásokhoz juthassanak. Kisgergely Kornél szerint ezzel új programmal könnyebben meg lehet szólítani a piaci szereplőket, mikrovállalkozásokat, sőt azokat a kis és középvállalkozásokat is, amelyek más forrásból nem jutnának megfelelő finanszírozáshoz.
Az új innovációs ökoszisztéma az európai modellek sikereire alapozva lett kialakítva, lényege, hogy az inkubációs és a magvető szakaszban intenzív, ám egyre csökkenő állami támogatás legyen elérhető a vállalkozások számára. Ez az alulról felfelé tartó építkezés biztosítja az utánpótlást és az ökoszisztéma folyamatos fejlesztését, másrészt már a folyamat elején kiemelt szerepet kínál külső partnereknek, mentoroknak, angyaloknak. A program a regionális jelenlétre törekszik, a hazai cégek mellett tehát a források a környező országokban is elérhetők lesznek, mert sajnos Magyarországon nincs elég befektetésre érdemes ötlet, illetve megfelelő innovatív vállalkozás.
Az első kerekasztal beszélgetés témája a Jeremie program értékelése volt. A résztvevők - Eszter Elemér (Potrus Buda), Makra Zsolt (Allliance-Jura-Hongrie) és Sztankó Attila (DBH Group) - egyetértettek abban, hogy a Jeremie hatása pozitív volt. Eszter Elemér arról számolt be, hogy a Programnak köszönhetően kialakult egy olyan vállalkozói réteg, amely már képes startupként viselkedni, alkotni és akár nemzetközi piacra jutni. Számszerű eredményeket 5 év múlva lehet majd kihirdetni, hiszen exitálni ebben a körben még nagyon kevesen tudtak; ebben a szakaszban a program hatásáról érdemes beszélni, ez alapján pedig egyértelmű az eredményesség. Az árbevétel és a nyereségesség félidőben nem méri az induló vállalkozások sikerét Sztankó Attila szerint, az már jóval inkább, hogy pl. egy ötletbe fektetett tőke hatására elkészült-e a termék, vagy egy termékbe invesztált forrás esetén van-e már piac, elindult-e az értékesítés. Az üzleti tervben meghatározott indikátorokat rugalmasan kell kezelni, hiszen a csúszás a startupok-nál teljesen természetes és a piac is változik.
Makra Zsolt szerint borítékolható volt a siker, hiszen a kereslet mindig megteremti a kínálatot, és valóba, mindenki elköltötte a pénzét, ám emellett siker, hogy jelentősen javult a projektek minősége. Mindazonáltal tanulni csak a kudarcból lehet, fontos tehát, hogy mindenki megértse a bukás okát, a következő innováció esetében pedig már időben tudjon korrigálni, ha szükséges. Eszter Elemér rámutatott, hogy bizonyos értelemben az alapok is Startupok ebben a szakaszban, hiszen most szerezték ők is meg a folytatáshoz szükséges tapasztalatokat. Sőt, ilyen értelemben minden szintnek tanulnia kell a hibákból.; az EU maga is tanul, hiszen a Jeremie egy új program volt, amelynek megvoltak a gyermekbetegségei.
Kisoroszlánok és innovatív vállalkozások
A statisztikák szerint a kisoroszlánok esetében pontosan ugyanolyan mértékű a mortalitás, mint az innovatív vállalkozások körében. A hasonlat olyan szempontból is helyes, hogy a vállalkozások is a kezdeti szakaszban igényelnek sok törődést és "szülői" erőforrást. A szakemberek egyetértettek abban, hogy itthon problémát jelent a jó szakemberek hiánya, illetve a projektgazdák hozzáállása, akik egészen eltérően reagálnak arra a helyzetre, hogy hirtelen pénz jut céljaik megvalósítására. Több kontroll és jobban szakaszolt, kevesebb pénz lenne a megoldás Seed fázisban, ugyanakkor fontos, hogy ez ne ölje meg a dolgozók kreativitását. A befektetőnek pedig közel kell lenniük a vállalkozáshoz, hiszen akkor tudja megérteni a problémákat és „megmenteni a kisoroszlánt a pusztulástól”.
Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Kockázatitőkealap-kezelő képviselője a befektetők szemszögét mutatta meg a résztvevőknek. Az első lépés a projektazonosítás; az ötlet nem egyenlő az üzlettel, a jó befektető tehát nem pusztán az ötletet nézi, hanem azt hogy a csapat képes-e a megvalósításra. Egy alapkezelő számára fontos, hogy diverzifikált portfólióval rendelkezzen, kisebbségi tulajdonos maradjon és jól kezelje a szinergiákat. Az SZTA például az innovatív megoldásokon keresztül bővítette portfólióját, ma már jelen van az gyártóiparban, az egészségiparban, sőt a víz és szennyvíz iparban is. A vállalkozó kapcsán is körbeírhatóak a befektető kockázatai. Egyes alapítók képtelenek a cégépítésre, másoknak túlságosan erős a tulajdonosi szemlélete a befektetői szempontokkal szemben. A "kockázatos" vállalkozó jól tipizálható; veszélyes a megszállott, a problémát másra áttoló, az adóelkerülő, a távlat nélküli és a csaló vállalkozó; utóbbi főleg akkor, ha ráadásul intelligens is. SZTA levonta a megfelelő tanulságokat és készül a következő 100 befektetésre.
Az európai tapasztalatokról
Török József (Európai Bizottság, külső szakértő) számolt be a konferencia közönségének. Az elmúlt időszakban 25 tagállamban összesen 872 tőkekezelő alap végezte el a tőkekihelyezést, a teljes összeg 91%-a innovatív vállalkozásokban, 6%-a városi fejlesztésekben, 3%-a pedig energetikai projektekben landolt. A tőke eloszlása nem volt egyenletes, a teljes összeg 55%-át négy ország vitte el: Olaszország, Németország, az Egyesült Királyság és Görögország. Társadalmi szerepvállalást illetően példát lehet venni a litvánokról, akik a társasházak energetikai felújításával jelentősen eredményeket értek el alig pár év alatt: alacsonyabb fűtésszámla, kevesebb széndioxid kibocsátás és csökkenő energiafüggőség. Franciaország pedig komoly erőfeszítéseket tett, hogy növelje a magántőke arányát a projektekben, különösen a technológiai alapú vállalkozások részére.
Az EU egyértelműen megfogalmazta a 2014-2020 időszakra vonatkozó tanulságokat: minél nagyobb arányban érdemes bevonni a privát tőkét és tudást, érdemes lesz elmozdulni a visszafizetendő források felé, és csökkenteni a projektek támogatás függőséget, amelynek köszönhetően sok projekt csak azért indul el, mert van rá támogatás. Új ötlet, hogy az Unió a visszaforgó források saját körű felhasználásának a lehetőségével ösztönözze a tagállamokat a hatékonyság irányába - ez szintén a nagyobb kontroll és szabályosabb működés irányába fogja lendíteni a tőkekihelyezés folyamatait.
A következő beszélgetés résztvevői
Vinnai Balázs (Misys), és Balogh Péter (NNG) saját tapasztalataikat osztották meg a hallgatókkal. Vinnai Balázs szerint "nincs szerencse, az a lottó, sok munka van, és döntési folyamatok amiket végig kell csinálni". Érdemes az egyszerű piacokat megcélozni, ahol látványosabban lehet haladni, a FinTech pl. bonyolult, és tele van érdekellentétekkel, ami nehezíti az előrehaladást. Balogh Péter (NNG) saját cége történetéből merítve utalt arra, hogy "minden startup kap egyszer egy maflást, ezután vagy tönkremegy, vagy céggé alakul". Szerinte egy vállalkozás elindítása kapcsán van olyan, hogy "szerencse", csak néha sokat kell dolgozni érte.
