Így értékelte Magyarországot Brüsszel
A brüsszeli testület őszi prognózisát magyarázó értékelésében kiemelte: a kormány egyenlegjavító csomagja negatív hatással van a növekedési kilátásokra. Ezek a hatások rövid távon viszonylag korlátozottan érvényesülnek, de idővel lényegesen felerősödhetnek - írta a bizottság. Az Európai Bizottság magyarázata szerint több okból is rosszabb az államháztartási hányra vonatkozó előrejelzésük, mint amit a magyar kormány vár. Egyrészt a brüsszeli szervezet gyengébb növekedést jósol, másrészt szerintük erősen vitathatók a kormány egyes, többlet-adóbevételt célzó intézkedései is. Ezenkívül mintegy 1 százalékpontos hiányemelkedést vár a testület egyes kiadáscsökkentő intézkedések végrehajtási kockázatai miatt, ahogy számos kiadást, így a jegybank várható veszteségének kifizetését nem tartalmazza a kormányzati becslés.
A bizottság számításai szerint 2012-ben a GDP 2,25 százalékával javul a magyar strukturális hiány, ami - a 2009. és 2010. évi romlás után - azt eredményezi, hogy a 2009-2012-es időszakban fél százalékkal javulhat a magyar strukturális hiány. A szervezet becslései szerint 2013-ban további fél százalékkal, 2014-ben pedig 1 százalékkal javul a GDP-arányos strukturális hiány. Az Európai Bizottság számításai szerint a magyar államháztartási hiány 2014-ben a pedagógusok béremelése, illetve a növekvő kamatkiadások miatt nőhet a GDP 3,5 százalékára. Ezenkívül a jegybank 2013. évi vélt, a GDP 1 százalékát kitevő vesztesége is rontja majd az államháztartás egyenlegét. "Ezeket a tényezőket csak részben ellensúlyozzák majd a gazdasági növekedés kedvező hatásai, illetve a további strukturális reformok" - írja a brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testület.
A szervezet a növekedési kilátásokkal kapcsolatosan kiemelte: a 2012. évi recesszió után lassú növekedés várható 2013-ban és 2014-ben. "A magyar gazdaságot gyenge potenciális növekedési ütem jellemzi, amelyet részben a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és az egyre nagyobb torzító hatással bíró adók - így a pénzügyi szektorra kivetett nagyon magas többlet adóteher - okoznak". Az Európai Bizottság szerint negatív és pozitív irányban is hatnak kockázatok a növekedési kilátásokra. Egyrészt a szigorúbb költségvetési politika még lassabb növekedéshez vezethet, míg kedvezőbb munkaerő-piaci fejlemények mellett nőhet a lakossági fogyasztás, ami kedvező hatással lehet a GDP-re.
A szervezet szerint a munkaerő-piaci körülmények enyhén javulnak. A kormányzati intézkedések hatására folyamatosan nő a munkaerő-piaci aktivitási ráta. Mindezek ellenére a munkanélküliek aránya várhatóan nem változik, míg a foglalkoztatás folyamatosan nő. A fogyasztói árak növekedési üteme továbbra is magas Magyarországon, elsősorban a növekvő élelmiszerárak, illetve kormányzati intézkedések miatt. A szervezet becslései szerint a magyarországi infláció 2013-ban jóval a jegybank 3 százalékos célja felett marad, és csak 2014-ben közeledhet a célhoz. (MTI)
