Így lehet az áramlopás ellen hatékonyan küzdeni
Éppen 30 éve nem termelnek már cementet, illetve meszet Tatabányán. Az egykor virágzó bányaipari telepeken az életszínvonal folyamatos csökkenése riasztó mértékűvé vált. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat válasza a leszakadásra, a nyomorra a Jelenlét Program, amelynek lényege, hogy jelen kell lenni a másik ember életében, közösen feltárni a problémákat, és együtt megtalálni a kivezető utat.
A tatabányai Mésztelepen és VI-os telepen felnövekedett egy generáció, melynek az volt a természetes, hogy nem fizetnek a közszolgáltatásokért, köztük az áramért. A szabálytalan vételezés, az emberélet veszélyeztetésével is járó áramlopás elleni fellépés mindig csak rövidtávon volt eredményes: a műszaki állapotok visszaállítása, a fogyasztók kizárása után - az újabb ellenőrzésekig - az oszlopokra idővel mindig visszakerültek az életveszélyes, szigetelés nélküli vezetékek. 2013-ra a városnak ezen a részén az illegális áramvételezés mértéke elérte a 90 százalékot. A háztartások harmadát kénytelen volt a szolgáltató kizárni szolgáltatásból, míg a többi fogyasztó több mint felénél is jelentős hátralékok halmozódta fel, és nem mutatkozott semmi jel arra, hogy bármitől javulhatnának a viszonyok.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2013 áprilisában indította el Jelenlét programját a tatabányai Mésztelepen. A civil szervezet kezdeményezésére született meg az E.ON csoport, a Máltai Szeretetszolgálat és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata szoros együttműködése, mely elsősorban szociális szemszögből közelíti meg a telepen felmerülő problémákat, köztük az illegális áramvételezést. Az összehangolt és egymásra precízen épülő elemeknek köszönhetően komoly változások következtek be. A máltai munkához időben is illeszkedve újfajta technológiákkal fejlesztette a telep ellátását az E.ON csoport. Az áramlopásokkal leginkább sújtotta körzetben fizikailag elérhetetlenné tették a hálózati infrastruktúrát, mely az előzetesen előforduló baleseteket is megelőzi ily módon. Az E.ON ingyenesen előrefizetős mérőket telepített a programban részt vevő családoknak, úgy, hogy a mérőórákat magasított oszlopokra szerelte. Így az otthonokban tájékozódni tudnak a rendelkezésre álló áram mennyiségéről a lakók, de mérőórát befolyásolni vagy megkerülni nem tudnak. A műszaki megoldás mellett kulcsfontosságú volt az a szociális munka, melyet az E.ON támogatott: egy fő szociális munkás éves bérét kifizetve. Az életkörülmények változásával a Mésztelep lakóinak a jövőhöz való hozzáállása is változott. A máltai szemléletmód szerint a nyomor legfőbb ismérve, hogy nincs holnap, szétmállik a jövő, céltalanná válik az élet.
A mintegy 100 millió forintos műszaki beruházás következtében, valamint a telepen zajló szociális munkának köszönhetően a hálózati veszteség 2016 elejére 2%-ra esett vissza (a 2014 elején regisztrált 86%-ról).
Ahhoz, hogy az átalakítás minden háztartásban megtörténhessen az önkormányzat lehetőséget biztosított a jogcím nélküli lakáshasználóknak adósságuk rendezésére, és az újbóli bérleti szerződés megkötésére új fizetési szabályok mellett. Ezen túl a Máltai Szeretetszolgálat kályhákat is adott a korábban elektromos eszközökkel fűtő családoknak.
A közösségépítés részeként a Szeretetszolgálat munkatársai a lakókkal közösen üzemelték be a kályhákat. Továbbá együtt újították fel és tették otthonossá az Önkormányzat által felajánlott közösségi házat. A Mésztelep közösségi központjában gyermekfoglalkozások és adósságkezelési programok indultak, közösségépítő és környezetrendező tevékenységek kezdődtek. A házba az E.ON által beszerzett új háztartási gépek és műszaki berendezések kerültek. A komplex rehabilitációs program legfontosabb eleme a jelenlét, hogy a máltai munkatársak napi segítséget tudjanak nyújtani a telepen élő embereknek.
Ahhoz, hogy a program hosszútávon is fenntartható legyen, kulcsfontosságú volt a hátralékok ledolgozása, és az, hogy a Mésztelepen élők megtanuljanak a pénzükkel és az árammal is gazdálkodni. A lakók vállalták, hogy a programba belépve minden előrefizetős órafeltöltésük 25%-ával (illetve bizonyos értékhatár felett 50%-ával) a korábbi tartozást törlesztik, ugyanakkor bármilyen visszaélés komoly szankciókat von maga után. A korábban évente százmilliót is elérő illegális vételezés behajtására nincs mód, de a számlahátralékokból az érintettekkel közösen együttműködve az évek során felhalmozódott 22 millió forint hátralék 2016 elejére 7,7 millió forintra csökkent.
A Tatabánya Mésztelep Jelenlét Program műszaki és szociális részleteiről április 1-én tartottak szakmai bemutatót az Elmű-Émász és az Edf Démász szakembereinek az E.ON és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szakemberei. A Szeretetszolgálat munkatársai szerint komoly eredményeket értek el az elmúlt három évben, ahhoz azonban, hogy gyökeres változás álljon be a telepen élők életében, legalább két emberöltőnyi idő kell. A bemutatón résztvevő szolgáltatók szakemberei szerint a mésztelepi eredmények kellőképpen meggyőzőek ahhoz, hogy az ország több más pontján is elindulhassanak hasonló kezdeményezések.
Az E.ON és a Máltai Szeretetszolgálat jelenleg is több helyi önkormányzattal egyeztet arról, hogy vállalják a részükről szükséges elköteleződést az adott településen a Jelenlét Program elindításához.
Mi a siker, ha egy nyomortelep felzárkózása a cél? A Máltai Szeretetszolgálat, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata és az E.ON közös missziója a tatabányai Mésztelepen három év sokrétű, összehangolt, türelmes munkáját jelenti melynek eredménye: a Mésztelepen megszűnt az áramlopás, a háztartások felelősen és tudatosan gazdálkodnak az energiával. Tatabányán ez a siker mértékegysége.
