Így reagáltak a visegrádi országok Svájc barátságtalan lépésére
A visegrádi országok - Magyarország, Csehország,  Lengyelország és Szlovákia - mély sajnálatukat fejezik ki a svájci  kormány döntésével kapcsolatban, "amely aláássa Svájc hagyományosan  nyitott és barátságos ország képét" - olvasható Kaleta Gábor  közleményében.
    
A svájci szövetségi tanács (kormány) szerdán  döntött úgy, hogy május 1-jétől kontingenseket határoz meg a kelet- és  közép-európai országokból érkezett bevándorlókkal szemben. E szerint  évente összesen 2000 letelepedési engedélyt adnak ki az Európai Unióhoz  2004-ben csatlakozó Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia,  Szlovénia, Lettország, Litvánia és Észtország polgárainak. Az unióba  ugyancsak 2004-ben belépő Máltára és Ciprusra az intézkedés nem  vonatkozik.
    
A külügyi közlemény szerint sajnálatos ez az  intézkedés egyrészt azért, mert a svájci hatóságok bizonyos országok  kiválasztásával megkülönböztetést tesznek az Európai Unió tagállamai  között, noha az érintett országok közül néhány nem használta ki a  bevándorló munkavállalókra vonatkozó kvótát. Sajnálatos az intézkedés  másrészt azért, mert - mint a közleményben olvasható - "tisztán  politikai döntésként értékeljük országainkkal szemben, hiszen az  országainkból Svájcba bevándorló munkavállalók mindössze az összes uniós  tagállamból Svájcba bevándorló munkavállalók tíz százalékát teszik ki".  Harmadrészt, a V4-ek meggyőződése, hogy válság idején erősíteni - és  nem gyengíteni - kell az európai gazdasági szabadságot - írják,  rámutatva, hogy sok svájci vállalat is élvezi a közös piac előnyeit, és  folytat aktív tevékenységet a 65 milliós piacot jelentő V4-országokban. 
   
A visegrádi országok közös nyilatkozatukban felhívják a figyelmet  Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének  az ügyben kifejtett álláspontjára, amely szerint az intézkedés sérti a  személyek szabad mozgásáról szóló, és a 2004-es protokollal módosított  megállapodást. "Bízunk abban, hogy mindezen érvek fényében a  svájci kormány mielőbb felülvizsgálja döntését" - olvasható a tárca  által az MTI-hez eljuttatott közleményében.
    
Intézkedésének  meghozatalakor a berni kormány az Európai Unióval kötött megállapodás  védzáradékára hivatkozott, amelynek értelmében ha egy évben a  bevándoroltak száma 10 százalékkal meghaladja az előző három esztendő  átlagát, akkor korlátozásokat léptethetnek hatályba. Az EU szemszögéből  azonban sérti a közösségi jogot, ha a korlátozás a tagországoknak csupán  egy részét érinti. Reagálásban Catherine Ashton közölte, a személyek  szabad mozgásáról kötött megállapodás "nem enged meg semmifajta  megkülönböztetést az EU polgárok között. Ezt az intézkedést gazdaságilag  nem igazolja sem a munkapiaci helyzet, sem a Svájcban letelepedni akaró  uniós állampolgárok száma" - tudatta a főképviselő.
   
 Christian  Mühlethaler budapesti svájci nagykövet csütörtökön az MTI-nek  nyilatkozva visszautasította a diszkrimináció vádját a bevándorlás  korlátozásával kapcsolatban. Azt hangoztatta, hogy országa a  korlátozással kapcsolatos, úgynevezett védzáradékot a 2004-ben történt  bővítéskor született megállapodásnak megfelelően alkalmazza. Utalt arra,  hogy a megállapodás a tíz, akkoriban csatlakozott ország közül nyolcra  vonatkozott, Máltára és Ciprusra nem. Az unióval akkor kötött egyezmény  említett védzáradéka kimondta: ha egy évben a bevándoroltak száma 10  százalékkal meghaladja az előző három esztendő átlagát, akkor  korlátozásokat léptethetnek hatályba. A kormány - mint utalt rá - ennek  megfelelően hozott határozatot arról, hogy május 1-jétől a szóban forgó  kelet-közép-európai országok állampolgárainak évente csak 2000  letelepedési engedélyt adnak ki. A diplomata szerint a svájci kormány  arra számít, hogy az intézkedéssel a bevándorlók száma évente mintegy  4000-rel csökken.
    
A svájci nagykövet hangsúlyozta, hogy nem hirtelen elhatározott döntésről volt szó. Az intézkedés - mint az MTI-nek elmondta - belpolitikai megfontolásból, hosszú viták után született. Mühlethaler cáfolta, hogy az érintett országok diszkriminálásáról lenne szó, és ezzel összefüggésben arra emlékeztetett: Svájc korábban hasonló bevándorlási korlátozást alkalmazott az úgynevezett régi tagállamokkal szemben is, ezek azonban már jó ideje hatályukat vesztették. Utalt arra is, hogy a május 1-jével életbe lépő, szűkített kontingens is csak korlátozott időre szól, az időtartamra vonatkozóan azonban részletet nem közölt.