Így változtak idén az szja és tb szabályok Közép-Európában

Az alábbiakban országonkénti bontásban foglaljuk össze a legfontosabb módosításokat.

Csehország

Csehországban a legfontosabb változás a társadalombiztosítási járulékalap emelkedése. Az éves bruttó jövedelem, amely után társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség keletkezik, 1.569.552 cseh koronáról 1.672.080 cseh koronára emelkedett. (Munkáltató által fizetett járulékok: a bruttó jövedelem 24,8%-a; munkavállaló által fizetett járulékok: a bruttó jövedelem 6,5%-a.) A módosítás hatással van az ún. szolidaritási adóra is, amelyet a fent említett bruttó jövedelmet meghaladó jövedelemrészen szükséges megfizetni 7%-os adókulccsal.

Románia

2020 januárjától eltörölték a minimum adóalapot (pl. minimum bruttó bérjövedelem), amelyet eddig a teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében a járulékfizetési kötelezettség megállapításához volt szükséges figyelembe venni.

Lengyelország

A személyi jövedelemadó adókulcsa 18 százalékról 17 százalékra csökkent 2019 októberétől. Valamennyi adókötelezettséget az adófizetőnek az adóhatóságnál vezetett egyedi adófolyószámlájára („ITA”) szükséges utalni a 2020-as adóévtől. Az eddigi, személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó és társasági adó céljára nyilvántartott külön adófolyószámlákat megszüntetették. A társadalombiztosítási járulékkötelezettség megfizetésének felső korlátja a korábbi 156.810 zlotyról 142.950 zlotyra csökkent. A 26 év alatti magánszemélyek személyes munkavégzéséért fizetett, munkaviszonyból vagy polgári jogi szerződésből származó jövedelme 35.636,67 zloty helyett 85.528 zlotyig számít adómentesnek.

Mennyi adójóváírást tudnék igénybe venni éves szinten? Nézd meg ITT!

Ausztria

Eddig, ha egy munkavállaló tevékenysége nem keletkeztetett telephelyet („permanent establishment”) Ausztriában a külföldi munkáltató számára, és a munkáltató önkéntes alapon nem vont le bérjövedelmet terhelő adókat a munkavállaló bérjövedelméből, akkor elegendő volt, ha a munkavállaló a bérjövedelmét – jövedelemadó-igazolás csatolása mellett – egy éves osztrák adóbevallás benyújtásával vallotta be.
 
Az osztrák adókódex 2020-tól hatályos kiegészítése szerint azonban a külföldi munkáltató adólevonási kötelezettsége már nem függ a telephely keletkezésétől. A munkáltató adólevonási kötelezettsége minden esetben fennáll, ha a munkavállaló osztrák adóügyi illetőségűként korlátlan adófizetési kötelezettséggel rendelkezik Ausztriában, függetlenül attól a ténytől, hogy a munkáltató rendelkezik-e telephellyel.
 
A részleteket megvizsgálva bizonytalanságokat fedezhetünk fel a szabályok gyakorlati alkalmazása terén. Bizonyos helyzetekben nehéz lehet eldönteni, hogy az adott munkavállaló osztrák adóügyi illetőségűnek minősül-e. A szabályok nem egyértelműek arra vonatkozóan, hogy keletkezik-e kötelezettség a munkáltató számára meg nem fizetett jövedelemadó tekintetében abban az esetben, ha a munkavállaló helytelen vagy nem teljes információkat ad meg az ausztriai adóügyi helyzetével kapcsolatban.

Horvátország

A Horvátországban bevezetett változások nagyrészt növekedő kedvezményeket és új típusú adómentes jövedelemelemeket eredményeztek. Az adófizetők javára történt módosítások mellett azonban bizonyos rendelkezések célja a jogszabályok be nem tartására alkalmazandó szigorúbb intézkedések bevezetése volt.
 
A 26. életévüket be nem töltött magánszemélyek esetében a munkaviszonyból származó jövedelmen felmerülő éves adókötelezettség 100%-kal, míg a 26 és 30 év közötti magánszemélyek esetében 50%-kal csökkenthető. A csökkentés adó-visszaigénylés formájában, éves alapon érvényesíthető a 24%-os adókulcs alkalmazásával, az adóhatósági adómegállapítási eljárást követően. Az igénybe vehető személyi kedvezmény mértéke 3.800 horvát kunáról 4.000 horvát kunára emelkedett. A hátrányos helyzetű csoportok javára szervezett humanitárius és közfinanszírozott eseményeken juttatott adomány már nem számít bevételnek.
 
Az adómentesen nyújtható éves kifizetések, pl. a karácsonyi és a húsvéti bónusz, vagy a nyaralási hozzájárulás mértéke magánszemélyenként 2.500 kunáról 3.000 kunára emelkedett. A magánszemélyenként 2.500 kunáig nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási prémium adómentesnek minősülhet, amennyiben megfelelő dokumentáció támasztja alá, és a jövedelem nem készpénzként kerül kifizetésre.
 
A Magyarországon alkalmazott rendeltetésszerű joggyakorlás elvéhez (joggal való visszaélés tilalmához) hasonló elv is megfogalmazásra került az új szabályozásban. Amennyiben a kedvező adószabályok alkalmazása nem a szabályozás céljával összhangban történik, akkor az ebből származó bevétel adózási szempontból munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő. Ebben az esetben a munkaviszony meglétét az alábbi kritériumok teljesülése alapján kell meghatározni:

o          Magatartási kontroll – azon tények vizsgálata, hogy rendelkezik-e a munkáltató irányítási és ellenőrzési joggal a munkavállaló munkavégzésének módját tekintve

o          Pénzügyi kontroll – azon tények vizsgálata, hogy rendelkezik-e a munkáltató irányítási és ellenőrzési joggal a munkavállaló munkavégzésének pénzügyi és üzleti aspektusait tekintve

o          Felek közötti kapcsolatok – azon tények vizsgálata, amelyek megmutatják a felek közötti kapcsolat jellegét
 
Külön rendelkezések térnek ki a szabályozás céljával ellentétes alkalmazás eseteire, különösképpen a következő esetekre vonatkozóan:

o          Munkavégzés munkaviszony helyett egyéb munkaviszonyra irányuló jogviszonyban vagy egyéb szervezeti formában, amelyekre alacsonyabb adókulcs alkalmazható - Ebben az esetben az adókötelezettség az adózót/munkavállalót terheli, míg a munkáltató kezesként felel, amennyiben a joggal való visszaélés megállapítást nyer.

o          Szervezeti formák közötti gyakori váltás, amely alacsonyabb adókötelezettséget vagy bizonyos kötelezettségek elkerülését eredményezi. Illetve kapcsolt vállalkozások igénybevétele alacsonyabb adókulcs elérése érdekében. Mindkét esetben az adókötelezettség a kapcsolt vállalkozásokat irányító magánszemélyt terheli, míg a kapcsolt vállalkozások kezesként felelnek, amennyiben a joggal való visszaélés megállapítást nyer.

Szlovákia

Szlovákiában is az adómentes jövedelmek és az adókedvezmények állnak az adóváltozások középpontjában. 2020. január 1-től többek között a következő nem önálló tevékenységből származó jövedelmek minősülnek adómentes juttatásnak:

o         Munkavállalók részére nyújtott képzések – A munkáltató által a munkavállaló részére természetbeni juttatás formájában nyújtott képzés adómentesnek minősülhet, amennyiben a képzés a munkáltató üzleti tevékenysége végzésének előfeltétele. A munkavállaló képzettségi szintjének megemeléséhez (pl. „bachelor” szintű diploma után „master” szintű diploma megszerzéséhez) nyújtott képzés esetén feltétel az adott képzésre vonatkozó tanév kezdetén a munkáltatóval fennálló legalább 24 hónapnyi munkaviszony.

o         Lakhatási támogatás – a fő tevékenységként több műszakos rendben termelést végző munkáltatók az alkalmazottak részére havonta 60 euró helyett már 100 euróig nyújthatnak lakhatási támogatást adómentesen.

o         Hozzájárulás a gyermekek sporttevékenységéhez – a munkavállaló hozzájárulása a munkavállalók gyermekeinek sporttevékenységéhez adómentes juttatás. A Munka Törvénykönyve alapján azon munkavállalók részére nyújtható ilyen támogatás, amelyek a munkáltatóval legalább 24 hónapig munkaviszonyban álltak. A hozzájárulás összege gyermekenként a figyelembe vehető költségek maximum 55%-a lehet 275 euró felső korláttal egy adott naptári évben.
 
A fentiek mellett 2020 januárjától az adóalap, amelyre adóalanyonként adókedvezmény alkalmazható, a létminimum százszorosáról a létminimum 92,8-szorosára fog csökkenni. Az igénybe vehető kedvezmény összege pedig a megélhetési minimum 19,2-szorosáról a megélhetési minimum 21-szeresére emelkedik.