Így vélekedtek az elemzők a dollárkötvény-kibocsátásról
Magyarország 3,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt öt- és tízéves lejárattal. Nicholas Spiro, a Spiro Sovereign Strategy nevű, szuverén adóskockázat-értékelésre szakosodott londoni elemzőház alapító vezérigazgatója a kibocsátás piaci környezetével kapcsolatban kedd este az MTI-nek kijelentette: a jelenlegi rendkívül kedvező piaci kondíciók egyik fő tényezője vételi oldalról tekintve az igen erőteljes befektetői kereslet a magasabb hozamot ígérő adósságpiaci eszközök iránt.
Spiro szerint a másik fő tényező az, hogy az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos nemzetközi tőkepiaci érzékenység már jóval a keddi dollárkötvény-kibocsátás előtt igen komoly mértékben csökkent. Ezt mutatta, hogy Magyarország jelentős mennyiségű forrást tudott bevonni a forintpiaci állampapír-kibocsátásokkal is, és a hazai kötvénypiacon kialakult külföldi tulajdonosi arány a legmagasabbak között van a globális felzárkózó térségen belül - mondta a londoni elemzőcég vezetője.
Nicholas Spiro szerint ugyanakkor ez "kétélű fegyvernek" is bizonyulhat, ugyanis a külföldi befektetők "kivétel nélkül, minden esetben elsőként távoznak a kijárati ajtón, ha megfordul a hangulat". A magyar kormány "tökéletesen tudatában van ennek", és ezért "hajtotta át" a keddi dollárkötvény-kibocsátást, kihasználva a jelenleg rendkívül kedvező külső adósságpiaci hangulatot - mondta az MTI-nek a londoni szakértő.
A Spiro Sovereign Strategy vezérigazgatójának megfogalmazása szerint Magyarország, csakúgy, mint az euróövezeti országok közül Spanyolország és Olaszország, "a kockázatvállalási hajlandóság hullámát lovagolja meg", és nyilvánvaló, hogy Magyarország esetében külön vonzerőt jelentenek a térségen belül a többi közép- és kelet-európai gazdasághoz mérve "nagyon magas" kötvényhozamok. Nicholas Spiro véleménye szerint ugyanakkor alulárazzák az európai szuverén kockázatot, és ez nem Magyarország-specifikus jelenség; ugyanígy alulárazzák a kockázatot Spanyolországban, Olaszországban, sőt Franciaországban is.
Magyarország esetében azonban az esetleges külső tőkepiaci hangulati váltás szempontjából nagyon fontos odafigyelni az amerikai adósságpiacra, ugyanis ha az amerikai piaci kamatok jelentős emelkedésnek indulnának, az kedvezőtlen hatással lehet a hozamelőny-keresési - és ezzel összefüggésben a kockázatvállalási - hajlandóságra. Jelenleg mindazonáltal nincs jele annak, hogy az amerikai kötvényhozamok emelkedése eszkalálódna. Az amerikai hozamok emelkednek ugyan, de nem mutatkozik eladási hullám az amerikai állampapírpiacon - hangsúlyozta Nicholas Spiro. A jelenlegi stabil - sőt javuló - külső kockázati környezetre utal az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató, a magyar államadósság-törlesztési kockázatra köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) árazása is.
Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzői az MTI-nek a magyar dollárkötvény-kibocsátás keddi bejelentése után elmondták, hogy a magyar szuverén CDS-tranzakciók középárfolyama 290 bázispont környékén mozgott Londonban. Egy héttel ezelőtt, múlt kedden 303 bázispont körüli magyar CDS-középárfolyamokat mértek a londoni piacon az irányadó ötéves szuverén devizakötvény-lejáratra. A jelenlegi magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre most hozzávetőleg 290 ezer euró éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, 13 ezer euróval olcsóbban, mint egy hete.
Egy évvel ezelőtt, 2012 elején még 750 bázispont feletti magyar CDS-árfolyamrekordokat mértek Londonban, így a tavaly ilyenkor felszámított díjszabásoknál most mintegy 460 ezer euróval alacsonyabb a magyar CDS-tranzakciók középárfolyama a londoni piacon. A CDS-árazás jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak a törlesztésképesség szempontjából azt az adóst, amelynek kötelezettségeire az adott CDS-kontraktusok vonatkoznak. (MTI)
