Infrastruktúra-fejlesztési programot tart szükségesnek Lázár János
A Budapesti gazdasági fórum 2015 című rendezvényen a tárcavezető elmondta: a kormány a következő hetekben - a társadalmi partnerekkel közösen - hozzálát annak megvizsgálásához, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a gazdasági növekedés fenntartásához, Magyarországnak ugyanis a 2 százalék feletti bővülés "létszükséglet".
Ezzel kapcsolatban Lázár János háromnegyed órás előadásában több kockázatra is felhívta a figyelmet, ezek között említve a vállalati hitelezés volumenét, amelynek szerinte jelentős mértékű növelésére van szükség már 2016 első félévében mind a kereskedelmi bankoktól, mind az állami forráskihelyezés oldaláról. Célként fogalmazta meg, hogy a Magyar Fejlesztési Bank már jövőre kihelyezzen legalább 500 milliárd forintot, a takarékszövetkezeti rendszert és a postát pedig meg kell erősíteni az agrárhitelezés és a zöldbanki funkciók területén.
Az EBRD-vel és az Erstével februárban kötött megállapodásról azt mondta: megérdemli az áttekintést, a felülvizsgálatot, hogy a vállalások teljesültek-e mind a kormány, mind a pénzügyi szektor részéről. A kabinetnek a bankszövetséggel közösen meg kell vizsgálnia 2015 hátralévő részében, hogy lehetne már 2016 első felében a vállalati hitelezést jelentősen növelni a kereskedelmi bankok oldaláról.
Szorgalmazta továbbá a bürokrácia és az abból élők számának csökkentését - amelyről szerinte 3-6 hónapon belül döntenie kell a kabinetnek -, mert "ilyen bürokráciával és ennyi bürokráciából élő emberrel nem lehet a gazdasági növekedést (...) hosszú távon fenntartani".
A Miniszterelnökség vezetője emellett nemzeti infrastruktúra-fejlesztési program elindítását sürgette, mert vannak bizonyos ágazatok, amelyekre nem vagy csak korlátozottan lehet költeni az EU-s kasszából, márpedig ezek nélkül - mondta - nem lesz könnyű fenntartani a gazdasági bővülést. A közlekedési beruházások mellett a lakásépítések támogatását és az elektronikus infrastruktúra kiépítését, a minél szélesebb körű internetelérést említette meg.
Egy állami fejlesztési alapból azt a száz magyar céget is kiemelten kell segíteni, amely nem fér bele a kis- és középvállalatok kategóriájába, fejlesztésük nem illeszthető be az EU-s irányelvekbe - mondta.
Külön kitért Budapestre, ahol szerinte jelentős fejlesztésekre, szimbolikus gigaberuházásokra van szükség az ország gazdasági növekedése érdekében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánynak ehhez zsebbe kell nyúlnia.
A tárcavezető Pest megyéről is beszélt, amely Budapesthez hasonlóan ki van zárva az európai uniós forrásokból, ezért - mondta - a költségvetésnek kompenzálnia kell a megye településeinek támogatását, ami a mostani hétéves EU-s ciklusban 130 milliárd forintjába kerül a központi büdzsének.
Jelezte egyúttal, a kormány elszánt, hogy 2021-re az EU-s források tekintetében leválassza Pest megyét Budapestről "akár azon az áron is, hogy a teljes megyestruktúrát átalakítja".
A szintén a Miniszterelnökséghez tartozó EU-s pénzekkel kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy az ideihez hasonló 2016-os gazdasági növekedéshez legalább kétezer milliárd forint uniós forrást kellene kifizetni jövőre. Úgy fogalmazott, még nem találkozott olyan kormányzati munkatárssal, aki szerint ez lehetséges lenne. Szavai szerint a kormányzati realitás 1300-1400 milliárdos kifizetés, szerinte azonban 1600 milliárdot "ki lehet taposni" az intézményrendszerből.
Megjegyezte: 2015-re 2700 milliárd forint értékben 133 pályázat kiírását vállalták a tárcák, ebből eddig 27 pályázatot írtak ki 650 milliárd forintra. A "megtáltosodás" lehetősége ugyan nyitva áll, de - mint fogalmazott - "szükség lesz eszközök bevetésére". Szerinte hat hete van a kormánynak arra, hogy összerendezze a 2014-2020-as ciklus indítását, és elkerülje a 2010 előtti hibákat.
2017. június 30-ig a 2014-2020-as ciklus összes EU-s pályázatát kiírják, így a rendelkezésre álló teljes 12 ezer milliárd forint hozzáférhetővé válik - közölte.
Elvként fogalmazta meg, hogy mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani az uniós forrásokhoz.
Lázár János megemlítette az energia-korszerűsítés területét, amellyel kapcsolatban kijelentette: lakossági energia-korszerűsítési program EU-s pénzből nem lesz, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energia-korszerűsítésre - mondta.
Az agrárium nehézségeire is kitért a tárcavezető, aki szerint ha nem tesznek semmit az ágazatért, a mezőgazdaság a következő három évben - az EU-szabályok változása, például a tejkvóta eltörlése miatt - veszíteni fog az erejéből.
A magyar bővülés belső kihívásai mellett külsőkre is felhívta a figyelmet Lázár János, kiemelve a dízelbotrányt, amellyel kapcsolatban emlékeztetett: a spanyol kormány visszakéri a VW-csoporttól a környezetbarát autók vásárlásához nyújtott támogatást. "Kérdés, hogy a győri Audinak nyújtott támogatás kapcsán felmerülnek-e ilyen aggályok bárkiben is Magyarországon" - mondta.
Összegzése szerint az EU-átlagot meghaladó gazdasági fejlődés 2016-os megtartása óriási kihívás, a jövő év első fele pedig ebből a szempontból "nagyon nagy felelősségű", de a kormánynak vannak eszközei, hogy támogassa a növekedést. (MTI)
