Ipar kontra világörökség - népszavazást kezdeményez egy szerencsi civilszervezet
Világörökségi törvény és a tokaji borvidék egyetemes értékeinek a megőrzését szolgáló hatályos kezelési terv hiányában a mai napig nem ismert, hogy milyen mértékű és jellegű korlátozást kellene betartania a jelentős ipari hagyományokkal rendelkező Szerencsnek, hogy a településen fejleszteni lehessen az ipart - fogalmazott a polgármester.
A városvezető közlése szerint a Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület aláírásgyűjtésbe kezd a városban, és javasolja, hogy az őszi helyhatósági választásokkal egy időben, helyi népszavazáson mondjanak véleményt a város polgárai: "Fontosabbnak tartja-e Szerencs hagyományaira épülő iparfejlesztést és az ehhez kapcsolódó munkahelyteremtést, mint a világörökség védőzónájába történő tartozást?"
A kezdeményezést az váltotta ki, hogy a város határában a tervek szerint szalmatüzelésű erőmű épülne, ezt azonban szőlészek, borászok, természetvédők, civilszervezetek éppen a világörökségi címre és a tokaji bor védelmére hivatkozva ellenzik. Rónavölgyi Endréné és Takács Zoltán, az egyesület elnöke szerint az egyes borászati cégekhez kapcsolódó civil szervezetek a világörökségi cím esetleges elvesztését vélelmező, minden jogalapot nélkülöző állításai jelentős számú munkahely teremtésének a szándékával érkező befektetőket elriasztanak Szerencsről.
Ezért "menekült el" az a befektető, aki klímaberendezések gyártására kívánt üzemet létesíteni az ipari parkban, nem valósulhat meg a kertészet, amely több mint száz embernek adna munkát, papírgyár sem települhet az erőmű szomszédságába, hogy a hulladékhőt hasznosítva ötven embert foglalkoztasson, miközben megszűnt a termelés a 119 éves tradícióval rendelkező Szerencsi Cukorgyárban - hangzott el a sajtótájékoztatón.
Vajon milyen hatással voltak a megőrzendő értékekre a világörökségi cím 2002-es elnyerése óta a világörökségi területen végbement jelentős változások, az új borászati technológiák alkalmazása, nagyüzemi ültetvényeket létesítése, a hegyaljai gazdák által a veszteséges termelés miatt növekvő műveletlen, elhagyott, parlagosodó területek, a gyakoribbá váló szőlőkivágások, a világörökségi magterületen belül, a legkiválóbb szőlőültetvények közé ékelődött, a kitüntető cím elnyerését követően száz települést kiszolgáló kommunális regionális hulladéklerakó és építési törmelék feldolgozó üzem létesítése - tették fel a kérdéssort, folytatva azzal: ezen tényekre figyelemmel, vajon nem sérültek-e a világörökségi listára történő felvétel alapjául szolgáló egyetemes értékek?
Elhivatottak vagyunk értékeink védelme mellett, azonban meggyőződésünk, hogy térségünkben a települések fejlődését nem lehet csak a turizmusra, egyes mezőgazdasági ágazatokra, a kézművességre, valamint a táj- illetve ökogazdálkodásra alapozni, határozott szándékunk Szerencs történelmi hagyományain alapuló és a térség felzárkóztatására irányuló ipari fejlesztések megvalósítása - fogalmazott a polgármester. A város az UNESCO-tól kér állásfoglalást azzal kapcsolatban, hogy vajon milyen ipari beruházások valósulhatnak meg a világörökségi területeken. Takács Zoltán közölte: mindezek figyelembevételével kezdeményezik a helyi népszavazást.