Itt az NGM válasza a magasabb hiányra

Az önkormányzatok költségvetési jelentése szerint az első három negyedévben a hiány 97 milliárd forint volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért még decemberben sem tartotta indokoltnak, hogy változtasson az önkormányzati alrendszer 190 milliárd forintra becsült hiányprognózisán.

Az elmúlt években is rendre kiugróan magas hiány halmozódott fel az utolsó negyedévben, ilyen nagyságrendű - 150 milliárd forintos - utolsó negyedévi hiány azonban nem volt reálisan feltételezhető a minisztérium szerint. (Tavaly az utolsó negyedévben, október 3-án voltak az önkormányzati választások.) A helyi önkormányzatok januári gyorsjelentése szerint az egész éves pénzforgalmi hiány 247,7 milliárd forint volt.

Okulva a helyzeten, a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja nemcsak az önkormányzati hitelfelvétel szabályozottabb és engedélyhez kötött megvalósítását, hanem azt is, hogy az önkormányzatok költségvetési és finanszírozási pozíciójának gyakoribb megfigyelése milyen eszközökkel valósítható meg. A nagyobb önkormányzati pénzforgalmi hiány kialakulásában az iparűzési adó elmaradása és a gépjárműadó, az illetékek és más bevételek vártnál alacsonyabb teljesülése volt a meghatározó.

Kedvezőnek ítélhető ugyanakkor a minisztérium szerint, hogy az önkormányzatok eredményszemléletű hiánya valamivel kevesebb, mint a pénzforgalmi hiány, a kifizetetlen számlák állománya alig gyarapodott, a bérkiadásoknál a január/január havi kifizetések egyenlege némi megtakarítással is járt. A statisztikai meghatározások alapján az önkormányzati alszektorba besorolt gazdasági társaságok és non-profit szervezetek elhanyagolható mértékben növelték tovább a hiányt.

Az uniós módszertan szerinti EDP-egyenleg számításához figyelembe veendő korrekciók túlnyomó többsége a központi költségvetéshez kapcsolódik. Rontotta az eredményszemléletű egyenleget az szja-bevételek, és áfabevételek elmaradása a várttól, a kamatok, az EU-transzferek eredményszemléletű elszámolása, illetve a központi költségvetési szervek év végi szállítói tartozásának állományának növekedése. A társadalombiztosítás az uniós statisztikai elszámolásban önálló kormányzati alszektor.

A társadalombiztosítás 2010. évi EDP egyenlegében a tb- és eho-bevételek a decemberi várhatónál gyengébben teljesültek, mivel a 2010 decemberéhez kapcsolódó járulék bevételek elmaradtak a várakozásoktól, az év végi nem rendszeres kifizetéseket ugyanis elhalasztották az alacsonyabb szja-teher miatt 2011-re. Hozzáteszik: a tb 2007. évi maradványának felhasználása címen elszámolt 27 milliárd forintot a statisztikusok nem minősíthették 2010. évi folyó bevételnek. Az NGM ugyanakkor hangsúlyozza: a kormány az irányítása alá tartozó szerveknél az eredetileg tervezett pénzforgalmi hiánycélt teljesítette, sőt az GDP-arányosan még jobban is alakult.

Az idén az államháztartás többlete a GDP 2 százaléka lehet - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépők vagyona teljes mértékben javítja a maastrichti egyenleget, így az idei többlet elérné a GDP 4 százalékát, amelyet azonban egyedi tételek csökkentenek. A magánnyugdíjpénztári vagyon a tervezett módon kerül vissza az állam tulajdonába: az 529 milliárd forint a nyugdíjkassza egyenlegét javítja, a fennmaradó részt teljes egészében az államadósság csökkentésére fordítják.

A MÁV és a BKV adóssága egy részének átvállalása azonban GDP arányosan 1,3 százalékkal rontja a többletet. Döntés szültetett továbbá ppp projektek kiváltásáról, ami a GDP 0,7 százalékának megfelelő mértékű csökkenést okoz. Hangsúlyozzák: a statisztikai változások nem módosítják az eredetileg elfogadott költségvetés sarokszámait: a kormány az egyszeri hatásoktól megszűrt hiánycélt kívánja betartani, ezt az elkötelezettségét jelzi a már elfogadott 250 milliárdos stabilitási alapképzés is.

A középtávon fenntartható pénzügyi egyensúly megteremtéséhez szükséges további strukturális intézkedéseket a kormány az április 15-én nyilvánosságra kerülő konvergencia programban ismerteti, ezen túl a tervek szerint megállapodást köt a Bankszövetséggel és Nemzeti Munkatervet állít össze. A 2010-ben megtett intézkedések hozzájárultak Magyarország államháztartásának konszolidációjához, azonban strukturális reformok nélkül a közép- és hosszú távú gazdasági és pénzügyi célok nem teljesíthetők - írja a tárca.

Kifejtik azt is: a kormány a Bankszövetséggel egy olyan megállapodást kíván kötni, amely a költségvetésre nem gyakorol negatív hatást, és megoldást nyújt egyebek mellett a devizahitelesek problémáira, emeli a bankok állampapír-keresletét, segíti a kkv-szektor finanszírozását és egy otthonteremtési program elindítását, illetve az euró alapú hitelezés helyreállítását. A kormány a Széll Kálmán Terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve április 30-ra elkészíti a Nemzeti Munkatervet és ennek keretében új Munka Törvénykönyvre tesznek javaslatot, melynek célja, hogy az EU legrugalmasabb munkaerőpiacát alakítsa ki Magyarországon - áll a tájékoztatóban. (MTI)