Itt az újabb 367 milliárd forintos megszorítás
Az Európai Bizottság októberi levelében jelezte, hogy a magyar kormány által bejelentett egyenlegjavító intézkedések kétharmadát tudja figyelembe venni, így 2013-ban 3,7-3,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt vár. A miniszter bejelentette: a kormány ezért - bár nem ért egyet az unió értékelésével - megragadta a lehetőséget, és többletintézkedésekről döntött, hogy az EB szerint is teljesíthető legyen a 2,7-százalékos hiánycél. A jövő évi növekedési prognózist 1 százalékról 0,9 százalékra csökkentette a kormány.
Matolcsy György elmondta: a kormány a hiánycél teljesítése szempontjából elégségesnek tartja a korábban bejelentett intézkedéseket, azonban tudomásul veszi az Európai Bizottság álláspontját. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bizottság értékelése "szakmailag hibás, kettős mércét alkalmaz és közgazdaságilag megalapozatlan". A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett: Magyarország ellen 2004 óta van érvényben túlzottdeficit-eljárás. A kormánynak 2010 óta az az elhatározott és elszánt törekvése, hogy Magyarország "lekerüljön erről a szégyenpadról". A most bejelentett intézkedésekből kiolvasható az erre irányuló határozott és egyenes szándék - tette hozzá.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, bízik abban, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió - a hiteltárgyalások 11 hónapos, nem éppen gyorsnak minősíthető folyamata után - átérzi annak fontosságát, hogy Magyarország kiugróan jó pénzügyi teljesítményt produkált. Matolcsy György úgy fogalmazott: két és fél év alatt sikeres államháztartási konszolidációt hajtott végre a kormány, egyfajta költségvetési trendforduló állt be. Remélhetőleg a hitelezők is felismerik, hogy Magyarországnak nem pénzre van szüksége, hanem egy pénzügyi biztonsági hálóra - tette hozzá.
A tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, az emelést az államkincstár esetében is végrehajtják. A tranzakciós illeték mértékének 2 ezrelékre emeléséből a kormány összesen 130 milliárd forint pluszbevételt vár, 90 milliárdot a pénzintézeti szektorból, 40 milliárdot a kincstártól. Giró-Szász András kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a kincstár esetében a tranzakciós illeték a nyugdíj- és bérfizetésekre, a szociális juttatásokra, illetve az uniós támogatások kifizetésére nem vonatkozik.
A korábbi tervekkel ellentétben nem csökkentik a felére a bankadót 2013-ban, amiből 72 milliárd forint többletbevételt várnak, ezzel lényegében a kormány nem tudja tartani a Bankszövetséggel korábban kötött megállapodását. A föld alatti vezetékekre közműadót vezet be a kormány, amit a szolgáltatók fizetnek, ebből 30 milliárdos bevételt várnak. A jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2,5 millió forintig végzi a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben, ettől a kormány 60 milliárd többletbevételt vár. A jövőben a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80 százalékát lehet levonni. Jelentősen nő a cafeteria adókulcsa, a béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra ugrik. A miniszter szerint az intézkedés következményeként nem tűnik el, csak csökken az ilyen jellegű béren kívül juttatások előnye a munkabérrel szemben.
