Január óta nem látott szintre emelkedett a magyar CDS-felár
Citybeli elemzők a díjszabás emelkedését azzal hozták összefüggésbe, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) egy év moratóriumot kér az önkormányzati hitelek tőketörlesztésére. Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a szerdai londoni kereskedésben 335 bázispont környékén járt középárfolyamon az előző esti, 320,6 bázispontos zárás után.
A CMA elemzői az MTI-nek Londonban elmondták, hogy a magyar szuverén CDS-díjszabások legutóbb januárban mozogtak a szerdaihoz hasonló szinten. A jelenlegi magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon most hozzávetőleg 335 ezer euró minden tízmillió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre, csaknem 15 ezer euróval drágább, mint egy nappal korábban.
Egy hónappal ezelőtt 265 bázispont körüli magyar CDS-középárfolyamokat mértek a londoni piacon, vagyis július eleje óta 70 ezer euróval drágultak az egységnyi értékű magyar államadósságra köthető határidős törlesztéskockázati biztosítási kontraktusok.
A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője, Timothy Ash az önkormányzati törlesztési moratóriumról szóló indítványt kommentálva szerdán "valamelyes sokknak" nevezte a felvetést. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a szóban forgó, jórészt svájci frankban denominált hiteleket az önkormányzatok 2006-2007-ben vették fel, az uniós strukturális alapokból érkező finanszírozások önrészes társfinanszírozására, ám azóta a forint 30 százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben.
Az RBS vezető londoni felzárkózó piaci elemzője szerint ez "szeizmikus léptékű hatást" gyakorolt a magyar önkormányzatok adósságszolgálati profiljára, éppen olyan időszakban, amikor a kormány is nyomást gyakorol rájuk a kiadáscsökkentés végett, a szerkezeti reformprogram részeként.
Ash szerint azonban a hitelpiacok "megjósolható módon nem igazán örültek" a moratóriumra vonatkozó kezdeményezésnek, amely gyakorlatilag átstrukturálással lenne egyenértékű. Az RBS szakértője is felidézte ezzel kapcsolatban a magyar CDS-árazások megugrását.
Timothy Ash kommentárjában közölte: jóllehet az RBS az önkormányzati törlesztési moratóriumról szóló előterjesztésben nem lát semmiféle továbbháruló nem teljesítési következményt Magyarországra mint szuverén adósra, ám az indítvány megterheli a piaci hangulatot, mivel valamiképp mégiscsak a fizetési hajlandóság hiányára vall a közszektor egyes elemei részéről.
Ash hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a ház szerint ez nem érinti érdemben Magyarország mint szuverén adós törlesztési hajlandóságát, mivel Magyarország számos korábbi válság idején bizonyította fizetési készségét, például az 1990-es évek közepén, vagy a 2007-ben kezdődött pénzügyi válság során is. (MTI)
