Járvány utáni világban kéz a kézben jár a környezetvédelem és a költséghatékonyság
Az Epson tavalyi felmérésében a megkérdezett munkáltatók és munkavállalók 75 százaléka vélte úgy, hogy a pandémia utáni világban a korábbiaknál nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a társadalmi és környezeti kérdésekre, valamint fogalmazott meg hiányérzetet azzal összefüggésben, mennyire tartalmazzák ezeket a szempontokat a munkába való visszatérésre alkotott tervek. A fenntarthatósági szempontok egyenesen a legégetőbb üzleti kérdések között jelentek meg többek között Németországban, Franciaországban, Olaszországban vagy Hollandiában: ezekben az országokban minden harmadik megkérdezett úgy véli, hogy a környezeti és társadalmi hatásokat érintő vállalati célok elérése kiemelt fontossággal bír a szervezet jövőjének biztosítása szempontjából. Ezeket az országokat követi a közel-keleti régió és Törökország is, míg Magyarországon csupán minden ötödik megkérdezett szerint kiemelten fontos a fenntarthatóság. Eltérés mutatkozik az egyes generációk között is: az összes megkérdezett közül az 1997 után született Z generációsok számára a legfontosabb a fenntarthatóság, őket követi az 1981 és 1996 között világra jött Y generáció, a legkevésbé pedig az X generáció tartja fontosnak a fenntarthatósági kritériumok érvényesülését.
„Ha van valami pozitív hozadéka a világjárványnak, akkor az valószínűleg a zöld szempontok felerősödése, még ha eltérés is mutatkozik az egyes régiók között” – véli Fábián Miklós, az Epson Magyarország kereskedelmi vezetője. A szakember szerint a távmunka széles körűvé válása rávilágított arra, milyen erőfeszítéseket tehet a társadalom az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, vagy akár a folyamat potenciális visszafordítása érdekében. „Az üzleti szereplőknek fel kell készülniük a fenntarthatósági forradalom következő hullámára, ellenkező esetben aligha tudják tartani a lépést alkalmazottjaik és ügyfeleik elvárásaival” – szögezi le Fábián Miklós.
A felmérés egyértelműen alátámasztja, hogy a válaszadók 71 százaléka kiemelt fontosságúnak ítéli a környezet iránti felelősséget, akár munkáról, akár magánéletről van szó. További 78 százalékuknak az az álláspontja, hogy a környezeti és társadalmi szempontok érvényesítésére irányuló, határozott elkötelezettség éppúgy befolyásolja a márka megítélését, mint az iránta tanúsított hűséget vagy magát az üzleti teljesítményt. A kutatásból kiviláglik, hogy a fogyasztók előnyben részesítik azokat a vállalatokat, amelyek tevékenységében hangsúlyos az egészség- és a környezetvédelem.
A megkérdezettek többsége, 65 százaléka szerint azonban ezek a kérdések csak akkor válnak igazán fontosabbá, amikor üzleti szempontokká érnek – ez pedig az a fordulópont, amelytől kezdve a fenntarthatóságra jól felfogott üzleti érdekként tekintenek a piaci szereplők. Ezzel egybecseng a felmérésben résztvevő vállalati döntéshozók véleménye, akik egyetértenek abban, hogy a környezeti és társadalmi hatások nem kerülhetők meg az üzleti tevékenységekben. Mi több, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és a skandináv államokban a megkérdezett cégvezetők 30 százaléka már a három legfontosabb üzleti prioritás közé sorolja ezeket a tényezőket. Más a helyzet Kelet-Közép-Európában, ahol ezek a faktorok a dobogóra sem fértek fel: nálunk a pénzügyi stabilitás és a munkahelyek/fizetések megőrzése vezeti a rangsort. Az általánosan érvényes fenntarthatóság alapú gondolkodás a kutatással elért informatikai döntéshozók esetében csúcsosodott ki: körükben 79 százalék azok aránya, akik szerint a környezeti és társadalmi faktorok jelentősége tovább erősödik a jövőben.
Az Epson felméréséből az is kiderül, hogy öt megkérdezettből három van azon az állásponton, hogy a megosztott munkahelyi eszközök – köztük a nyomtatók – használatában követni kell a pandémia miatt megváltozott körülményeket, ami az egészség- és a környezetvédelmi szempontokra egyaránt kiterjed. „A lézernyomtatók felváltása a tintasugaras technológiát alkalmazó perifériákkal az egyik legegyszerűbb és leggyorsabb módja az energiafogyasztás csökkentésének” – mondja Fábián Miklós, hozzátéve: már most minden harmadik újonnan értékesített üzleti nyomtató tintasugaras technológiával működik, ami azt vetíti előre, hogy néhány éven belül már nem a lézernyomtatók lesznek az alapértelmezettek az üzleti világban. Az Epson Business Ink Jet (BIJ) család tagjai például hőmentes technológiával üzemelnek. Ezáltal akár 95 százalékkal kevesebb energiát igényelnek, mint a lézeres megoldások, ami az emissziós és a költségparamétereket tekintve egyaránt hatalmas tételnek számít. A költséghatékonyságot javítja, a várakozási időt pedig mérsékli, hogy ezeknek az eszközöknek nem kell bemelegedniük, hanem azonnal készek a működésre, ráadásul a tintapatronok cseréje is csupán másodperceket vesz igénybe.
Erre ráadásul csak ritkán kerül sor, mivel a kifejezetten üzleti célú felhasználásra fejlesztett eszközök nagykapacitású tartályokkal vannak felszerelve, ahogyan papíradagolóikat is felfokozott igénybevételre tervezték. Ezáltal, továbbá mechanikai egyszerűségük miatt nagyon ritkán igényelnek felhasználói beavatkozást. Az Epson Remote Services segítségével a BIJ nyomtatók szakavatott kezelése és karbantartása akár távolról is megoldható, ezzel is mérsékelve a helyszíni látogatásokból adódó fizikai kontaktusok számát. A járványbiztosság tovább fokozható, ha a nyomtatási feladatokat több, az egyes munkahelyi csoportok közelébe telepített berendezés végzi el. Ezek révén nem csupán a várakozási idő lehet kevesebb amiatt, hogy egy nyomtatónál egyszerre kevesebb nyomtatási feladat jelentkezik, hanem az is elkerülhető, hogy a kollégák fölöslegesen érintsék meg mások nyomatait. 
