Javult a kínai feldolgozóipar teljesítménye, de még mindig zsugorodik
A februári előzetes beszerzési menedzser index 49,7 ponton állt a januári 48,8 pont után. E nem hivatalos felmérés szerint az összteljesítmény negyedik hónapja megszakítás nélkül csökken és az utóbbi nyolc hónap néhány kivétel akadt. Ugyanakkor a visszaesés most volt a legkisebb a az előző hónaphoz képest. Sőt, a termelés részmutatója javulást jelzett, 50,1 pontra emelkedett a januári 47,6 pontról. (Az 50 pont fölötti mutató növekedést jelez, 50 pont alatt pedig csökkenést, az előző hónaphoz viszonyítva.)
Az átfogó teljesítménymutató novemberben érte el 32 havi mélypontját 47,7 ponttal. A februári mutatószámot főleg az új exportmegrendelések húzták le: e részmutató 47,4 pontra, nyolchavi mélypontra esett a januári 50,4 pontról. Az összes új megrendelés részmutatója 49,1 ponton, a januárival azonos arányú csökkenést jelzett. A végleges februári eredményeket március elsején közlik. Ebben a felmérésben - a hivatalos mutatótól eltérően - a magántulajdonban lévő kisvállalatok is szerepelnek.
A kínai feldolgozóipar hivatalos teljesítménymutatója eddig jobban alakult: januárra 50,5 pontra emelkedett a decemberi 50,3 pontról, a mutatót kezelő kínai logisztikai és beszerző szövetség (CFLP) február eleji közlése szerint. A szervezet a kínai statisztikai hivatal megbízásából és számára készíti e mutatót. Az 50 pont fölötti szám ebben a felmérésben a teljesítmény szerény további növekedését jelezte, miután novemberben első ízben csökkent a feldolgozóipar teljesítménye egyik hónapról a másikra, 32 havi javulás után. A novemberi eredmény 49,0 pont volt.
Az exportkereslet csökkenését a hivatalos külkereskedelmi adatok is jelezték: januárban Kína exportja 0,5 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel azelőtt, és a behozatala is csökkent, 15,3 százalékkal. Noha az adatokat torzították a holdújévvel járó munkaszüneti napok, a visszaesés nagysága így is meglepte az elemzőket. A kínai kivitel növekedése tavaly augusztus óta minden hónapban lassult éves egybevetésben, de novemberig legalább a szintén lassuló behozatal növekedése minden hónapban gyorsabb volt, mint az exporté.
A külvilág azt várja Kínától, hogy a hazai fogyasztás föllendítésével segítse a világgazdaságot, és ennek Kína az utóbbi három évben rendszeresen eleget tett: behozatala nagyobb ütemben nőtt, mint az exportja. Ez az irányzat csak tavaly év vége óta látszik megtörni. A kínai kivitelt leginkább az euróövezeti feldolgozóipar teljesítményének januárban már hatodik hónapja tartó visszaesése és az euróövezeti államdósság-válság általános következményei sújtják. Az euróövezet Kína legnagyobb külpiaca, és az oda irányuló kínai kivitel januárban 3,2 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Helyi elemzők szerint a kínai export növekedése idén átlagosan 13-15 százalékosra lassulhat a tavalyi, 20,3 százalékos ütemről.
Tavaly az első negyedévben 9,7 százalékkal volt nagyobb a kínai GDP az egy évvel korábbinál. A növekedés a második negyedévben 9,5 százalékra, a harmadikban 9,1 százalékra, a tavalyi utolsó negyedben 8,9 százalékra lassult a kínai statisztikai hivatal adatai szerint. Így tavaly a kínai GDP a hivatalos közlés szerint 9,2 százalékkal volt nagyobb a 2010-esnél. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is 9,2 százalékos növekedést becsült a múlt évre Kínának, ezt most január végén rontotta a szeptemberi, 9,5 százalékos prognózisról.
Az idei évre 8,2 százalékos növekedést jósol a szeptemberben várt 9,0 százalék helyett. Tavaly júniusban még 9,6 százalékot jelzett. A jövő évi előrejelzését 8,8 százalékra vitte le 9,5 százalékról. Kína gazdasági növekedése tíz éve nem volt évi 9 százalék alatt. Kína hazai összterméke (GDP) az eddigi rekord évben, 2007-ben 14,2 százalékkal bővült. Utána 2008-ban 9,6 százalékosra, 2009-ben 9,1 százalékosra lassult a növekedés, majd 2010-ben 10,4 százalékkal emelkedett a kínai gazdaság teljesítménye. Az új fejlemények megerősítik az elemzők várakozását, hogy a kínai központi bank folytatja a november végén kezdett enyhítést.
Akkor a kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettségét 21,0 százalékra csökkentette az ügyfélkövetelésekhez képest az addigi, majdnem két évig tartó folyamatos emeléssel elért, 21,5 százalékos rekordszintről. Ezt már akkor szükségessé tette a gazdaság lassulása, és lehetségessé, hogy az infláció lassult. A múlt szombaton tovább csökkentették a tartalékolási kötelezettséget, megint fél százalékponttal 20,5 százalékra. Kamatcsökkentésre a legtöbb elemző szerint még nem lehet számítani. (MTI)
