Jelentősen megrogyot tavaly a lakásépítési kedv
A használatba vett lakások száma 2008 azonos időszakához viszonyítva az első és második negyedévben 15–18 százalékkal nőtt, majd a következő negyedévekben 23–24 százalékkal csökkent. A visszaesés elsősorban a lakossági építkezések terén mutatkozott: egyötöddel kevesebb lakás épült természetes személyek megrendelésére, és hasonló arányban csökkent a saját használatra készült lakások száma is. A vállalkozói lakásépítés, valamint az eladásra szánt lakások száma kismértékben, 3 százalékkal csökkent.
2009- ben a legtöbb új lakást (az összes 51%-át) vállalkozások építtették. Az önkormányzatok lakásépítési tevékenysége felülmúlta az előző évit, de még ez is kevesebb mint 200 lakást jelentett, szinte csak (94%-os arányban) Budapesten. Közel megduplázódott a bérbeadás céljából történő építés, az 580 új bérlakás létrejöttében mindhárom építtetői csoport részt vállalt. A kivitelezői körben a lakossági házilagos kivitelezés visszaszorulása a legszembetűnőbb: az előző évhez viszonyítva 38 százalékkal kevesebb, 4100 új lakás épült fel ilyen módon, így részaránya 13 százalékra csökkent.
Az új lakások átlagos nagysága 89 m2, a 2008-as átlaghoz viszonyítva csekély mértékben, 1 m2-rel csökkent. Az építkezések területi megoszlását tekintve tovább erősödött a főváros szerepe, egyharmadát adva az országos lakásépítésnek. Budapest mellett Baranya, Csongrád és Somogy megyében nőtt a használatba vett lakások száma, 5–16 százalékkal. Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében az átlagosnál kisebb mértékű csökkenést mutatnak az adatok, míg az ország többi megyéjében átlag feletti visszaesés következett be.
A lakásépítésre kiadott új engedélyek száma minden településtípusban és minden megyében csökkent, bár különböző mértékben. Fejér és Heves megyében fele annyi új engedélyt sem adtak ki, mint az előző évben, míg az ezen a téren is meghatározó fővárosban 38 százalékkal, a legkisebb visszaesést mutató Bács-Kiskun megyében pedig 8 százalékkal kevesebbet. Az építési szándék visszaesése folytán az elmúlt 11 évet tekintve 2009-ben volt a legalacsonyabb a lakásépítési engedélyek száma. A negyedéves adatok tanúsága szerint a visszaesés fokozatosan következett be: az év során, az első negyedévben 12, a negyedikben 54 százalékkal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint 2008 azonos időszakaiban.
Az új engedélyek év közbeni alakulásában példa nélküli, hogy többségét az év első felében adták ki, míg a második félévben csupán ezek 28 százalékát. A befejezett üdülőépítések száma már negyedik éve csökken, de a legerőteljesebben 2009-ben. 508 új üdülőegységet vettek használatba, 29 százalékát kevesebbet, mint 2008-ban. Az új üdülők a korábbinál nagyobb, 82 m2-es átlagos alapterülettel épültek. Az üdülőépítési szándék is visszaesett, 610 üdülőépületben 1060 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ami 21 százalékkal elmarad a 2008. évitől.
2009-ben 4140 lakás szűnt meg, 10 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. Budapesten másfélszeres volt a növekedés, elsősorban avulás és településrendezés miatt. A megszűnt lakások 29 százaléka, a fővárosiak esetében több mint a fele önkormányzati tulajdonban volt. Országosan tekintve, a korábbinál kisebb méretű lakások szűntek meg, átlagos alapterületük 64 m2 volt.
A kiadott új építési engedélyek szerint több mint 2 millió 750 ezer m2 lakóépület és 3 millió 360 ezer m2 nem lakóépület építését tervezik. Az előbbiek esetében ez 31, az utóbbiakat illetően 26 százalékos csökkenést jelent 2008-hoz viszonyítva. A lakóépületek kategóriájában legnagyobb arányú visszaesés a 3 és több lakásos házak körében történt, 37 százalékkal kisebb területet terveznek beépíteni, mint a 2008-as szándékok szerint. Az új engedélyek alapján így a beépítendő terület felét egylakásos házként tervezik, a 3 és több lakásos épületek 38 százalékos részarányt képviselnek. A nem lakóépületek közül a tervezett mezőgazdasági épületek összes hasznos alapterülete több mint 40%-kal, az ipari épületeké közel 40 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt időszakban volt, míg a hivatali épületeké több mint 10 százalékkal több.
