Jelentősen rontott várakozásain a Századvég Gazdaságkutató
Az előző, márciusi prognózisában a Századvég Gazdaságkutató 2012-re 0,1 százalékos, jövőre 1,5 százalékos GDP növekedést jelzett. Most közzétett jelentésében a konjunktúrakutató megállapítja: a fogyasztás stagnálása, a beruházások jelentős visszaesése és a célszinthez közeli költségvetési pálya együttesen a GDP csökkenéséhez vezet az idén.
A Századvég várakozásai szerint jövőre ismét bővülhet a gazdaság, az infláció viszont érdemben meghaladja a három százalékot. A 2013-ra vállalt hiánycél megvalósításához mintegy 350 milliárd forintos további megtakarításra van szükség. A nemzetközi környezetet felvázolva a Századvég elemzői rögzítik: nem változott érdemben a globális konjunktúra kétarcúsága az elmúlt negyedévben. Az Egyesült Államokban viszonylag stabil növekedés mellett egyelőre tovább folyik az állami költekezés, miközben az Európai Unió részben az általános költségvetési kiigazítás miatt gyakorlatilag recesszióba süllyedt, és a reálgazdasági kilátások is enyhén romlottak.
A kedvezőtlen külső környezet érezteti hatását a magyar gazdaságban, így a Századvég prognózisa szerint 2012-ben 1 százalékkal csökken a GDP, míg jövőre hasonló mértékben (0,9 százalékkal) bővül a gazdaság. A fogyasztás szintje az idén érdemben nem változik (-0,3 százalék), ami a csökkenő rendelkezésre álló jövedelem mellett a mérlegalkalmazkodás ütemének lassulását eredményezi. Jövőre várhatóan stagnál a fogyasztás. A beruházásokat továbbra is visszafogja a gyenge belső kereslet, a hitelezési nehézségek és a bizonytalan befektetési környezet, amelynek nyomán ebben az évben 4,9 százalékkal, jövőre további 1,4 százalékkal csökkennek a beruházások. Az idei GDP-csökkenés késleltetett hatása jövőre éri el a munkapiacot, ezért az aktivitás további növekedése mellett azzal lehet számolni, hogy a Munkavédelmi Akcióterv hatása nélkül a foglalkoztatás nem bővül tovább.
Az infláció helyzetét elemezve a Századvég kutatói megállapítják, hogy a 2012-re várt 5,7 százalék után a jövőre prognosztizált 4,3 százalékos fogyasztóiár-index továbbra is magasabb, mint az inflációs cél. Ez azzal magyarázható, hogy a keresletcsökkenés árleszorító hatását jócskán meghaladja a feldolgozatlan élelmiszerek drágulásának és az indirektadó-emeléseknek - például a tranzakciós adó - az inflációnövelő hatása. A Századvég szerint a jegybanki alapkamat csak a jövő év második felében csökkenhet 6,5 százalékra.
Az idei GDP-arányos államháztartási deficitre a Századvég előrejelzése 2,7 százalékot rögzít, némileg magasabbat a kormány által kitűzött 2,5 százaléknál. A kutatók megjegyzik, hogy nehezíti az idei költségvetési hiánycél megvalósítását, hogy néhány adónem bevétele (eva, társasági adó) elmaradhat tervezettől, a kiadási oldalon pedig rontja az egyenleget a gyógyszerár-támogatásoknak, a nyugdíjkiadásoknak és a kamatköltségeknek az előirányzatot meghaladó várható értéke. Az említett tételek hatását azonban döntően képes ellensúlyozni a jelentős tartalék, az önkormányzati szektor vártnál jobb gazdálkodása.
A költségvetés, illetve az államháztartás jövő évi helyzetét úgy látják a Századvég szakértői, hogy a bevételi és a kiadási oldal egyaránt az inflációnál valamivel kisebb mértékben emelkedik, ami lehetővé teszi a GDP-arányos újraelosztási ráta mérsékelt csökkenését. Az előrejelzésben azt állapítja meg az intézet, hogy a 2012-es szinttől elmaradó tartalék elegendő lehet a júniusban benyújtott törvényjavaslatban szereplő kockázatok kivédésére, az azóta bejelentett intézkedések, elsősorban a Munkahelyvédelmi Akcióterv finanszírozása azonban megoldást igényel. Ennek nyomán a Századvég kutatói úgy ítélik meg, hogy további lépések nélkül az államháztartás 2013. évi hiánya GDP-arányosan a korábban vállalt 2,2 százalék helyett 3,4 százalék lenne. (MTI)
