Jócskán megugrott a magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója
Az első félév adatai jól tükrözik a gazdaság helyzetét - véli Kárpáti Gábor, a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító ügyvezető igazgatója, aki nem látja a jelét a javulásnak. Ugyanakkor bízik benne, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval elindult hiteltárgyalások a befektetői bizalom visszaszerzéséhez vezethetnek, ami pedig idővel azt is eredményezheti, hogy a Coface minősítésében is visszakaphatja hazánk az A kategóriás besorolást. A minősítés javítása ugyanis azzal a hatással is jár, hogy a cégek ismét hitelképesebbé válnak (beleértve azt is, hogy az anyacégek is inkább adnak hitelt a leányaiknak), s ezzel megáll a hangsúly áttolódása a szállítói hitelezésre, illetve a fizetési határidőket sem feszítik tovább. Ez azonban nem várható egyik napról a másikra. A Coface Hungary ügyvezetője szerint, ha nem is teljes egészében, de nagyon nagy részben kivédhetőek a kockázatok - igaz ezért tenniük is kell a vállalatoknak. Például előzetes információgyűjtéssel a potenciális partnerről, fizetési szokásainak folyamatos monitorozásával, s ebben megfelelő szolgáltató partnerek kiválasztásával. S persze célszerű a hitelbiztosítás megkötése is, ami védelmet tud nyújtani a partnerek hibájából felmerülő károk ellen.
Ágazati trendek: Nincs új a nap alatt
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva a Coface Hungary felméréséből kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis- és nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 23 százalékát a kereskedelmi vállalkozások, közel 17 százalékát pedig az építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátásban, az ingatlangazdálkodók, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
Ágazati megközelítésben nincs semmi furcsa az idei év első hat hónapjának folyamataiban - magyarázza az egyedi adatokat Kárpáti Gábor. A legkomolyabban ugyanis azokon a területeken nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, ahol eddig is: mégpedig ott, ahol elsősorban a belföldi keresleten áll vagy bukik a teljesítmény, azaz az építőiparban, a kereskedelemben, és a turizmus-vendéglátásban - mutat rá a szakember.
Építőipar - továbbra is az építőipar vezeti a negatív listát, aminek az oka, hogy mára már olyan szinten belassult az ágazat, hogy még hosszútávon sem várható az eljárások számának csökkenése - mondja Kárpáti. Minél jobban elhúzódik a gazdaság pangása, annál rosszabb helyzetben ragadnak bent az építőipari cégek.
Ingatlangazdálkodás - Részben az építőipartól érkező hatásoknak tudhatók be ennek a szektornak a bajai is. Meg persze annak, hogy szinte megszűnt a belső kereslet - mind lakossági, mind állami, mind pedig vállalati oldalról. Ez utóbbi kötődik a globális válság elhúzódásához is, hiszen a külföldi befektetők sem jönnek úgy, mint korábban - mutat rá Kárpáti.
Turizmus - Az egyik legnagyobb - és leginkább egyértelmű - vesztes ezúttal a turizmus, amit azonban csak részben lehet visszavezetni a cafeteria-rendszerben bekövetkezett változásokra, arra, hogy új elemei (Szép-kártya, Erzsébet-utalvány) még nem terjedtek el olyan széles körben, mint a korábbi csekkek, utalványok, stb.. A másik oka az ágazat mélyrepülésének közvetlenül maga a válság, amelynek következménye az, hogy az emberek már felélték a megtakarításaikat. S persze - teszi hozzá - a Malév csődje is hozzájárul a mélyrepüléshez, részint azáltal, hogy kevesebb külföldi jön, részint, hogy a magyar kiutazók sem feltétlenül a Ferihegyről repülnek el, sokan a szomszédos országok jól elérhető repülőtereit használják inkább.
Vegyipar - A magyar vegyipar még mindig jobban teljesít, mint a legtöbb ágazat, és az egyik legkevésbé kockázatos szektorok egyike Magyarországon. A fizetésképtelenségi mutatója sokkal jobb, mint a hazai átlag (a vegyipari tevékenységet végzők körében csupán 10%-kal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója az idén, az első félévben 2011 azonos időszakához képest, ami jóval kedvezőbb, mint a 30 százalékponttal magasabb országos átlag). Pedig a vegyipar is küzd a gazdaság szinte minden területén tapasztalható problémákkal: a zsugorodó hazai piaccal, a mérséklődő nyereségességgel, a költségcsökkentési kényszerrel, a beruházások, a k+f kiadások visszafogásával, illetve a bizonytalan gazdálkodási, üzleti, szabályozói környezettel. Mindezek túl a válságadók és több más új teher is rontottak a vegyipar helyzetén.
Acél- és fémipar - vegyes képet mutat ez a szektor, ami érthető is - véli az ügyvezető igazgató. Részint az építőiparhoz köthető alágazatok cégeinek a helyzete - érthető módon - romlott. Ugyanakkor a gépiparhoz kötődő területeken tevékenykedő vállalatok tűrhetően teljesítenek. Mindazonáltal Kárpáti felhívja arra a figyelmet, hogy - mint más piacokon - itt is hatnak az árfolyammozgások, a forint gyengülése és hektikus mozgása, nem szólva arról, hogy hirtelen változások is bekövetkezhetnek pusztán amiatt is, mert a gazdálkodásból adódó, illetve a fizetési kockázatok megítélése is már eleve fontos az ágazatban.
Az általános trendek vizsgálatán túl, többféle megközelítésben lehet és érdemes is górcső alá venni az adatokat. Az adott ágazatban működő vállalkozások számát is figyelembe véve a turizmus és vendéglátást végző cégek állnak az élen, majd őket követik a nagykereskedelemre szakosodottak, valamint az építőipari vállalkozások, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint a faipari, a fuvarozók, a kiskereskedelmi vállalkozások, valamint a gépjárműipar. Viszonylag nagy mintát jelent, de látványos romlás indult meg az ingatlangazdálkodásban, ami az építőipar és az ingatlan üzletág mélyrepülésével áll összefüggésben. Továbbá annak ellenére, hogy néhány éve még a kevésbé kockázatos ágazatok közé tartoztak az elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végzők, itt szintén nagymértékben nőtt a csődhányad.
Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy szinte valamennyi ágazatban romlott a mutató egy esztendő alatt. Ugyanakkor a papír és csomagolóipar, az acél és fémipar, valamint a vegyipar lényegesen jobb helyzetet tükröznek. De az országos átlagnál jobb képet fest az élelmiszeripar is, amely annak ellenére, hogy jelentős kilengések jellemzik az ágazatot, viszonylag csak kismértékű romlást mutatnak.
Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (16,81%-a, összesen bejegyzett cégek 13,88%-a). Jellegzetes eltéréseket a nagykereskedőknél (10,99%-a, összesen bejegyzett cégek 8,94%-a), a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 7,56%-a, de a bejegyzett hazai cégek 5,55%-a), valamint a kiskereskedőknél (eljárások 12,13%-a, de a bejegyzett hazai cégek 11,24%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban - az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,85%-a, összesen bejegyzett cégek 7,67%-a), valamint az elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végző vállalatok (eljárások 3,87%-a, összesen bejegyzett cégek 4,96 %-a) teljesítettek a legjobban.
Továbbra sem homogén az ország, jelentősek a regionális eltérések
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2012 első hat hónapjában a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban és környékén, Pest megyében, valamint Bács-Kiskun megyében folytatták. Budapesten és Pest megyében az eljárások 55,12 százalékát, Bács-Kiskun megyében 4,96 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozásokból is a legtöbbet Közép-Magyarországon regisztrálták.
A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében (7,30 százalék) volt a legmagasabb 2012 első félévében, majd ezt követi Somogy (6,94 százalék) és Békés (6,81 százalék). A legnagyobb negatív eltérést 2011 hasonló időszakához képest Budapest produkálta: a csődhányad relatív növekedése +60,56 százalék volt. Úgyszintén látványos romlást mutat Bács-Kiskun megye, ahol a csődhányad relatív növekedése +47,44 százalék volt. Tekintettel az alacsony esetszámra az egyes megyékben, mint például Vas megye, ahol a relatív növekedés magas volt, összesen csak 484 eljárásról, azaz az összes eljárás 1,56 százalékáról beszélünk. Az eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket a fővárosban (eljárások 45,65%-a, összesen bejegyzett cégek 40,34%-a), valamint Bács-Kiskun megyében (eljárások 4,96%-a, összesen bejegyzett cégek 3,82%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban Pest megye (eljárások 9,47%-a, de a bejegyzett hazai cégek 14,75%-a) teljesített a legjobban
