Jön a lassulás, gyengébb lehet a forint
A globális, az európai és a magyar gazdaságra egyaránt lassulás vár a következő időszakban, de komolyabb, a 2008-ban és 2009-ben elmélyülő válsághoz hasonló sokktól nem kell tartani - derült ki a K&H budapesti gazdasági konferenciáján.
Vége egy korszaknak
A K&H szerint a lassuláshoz a piacok is igazodni fognak. Az pedig biztosnak tűnik, hogy az elmúlt pár évben látott kedvező befektetési környezet rizikósabbá válik. A konferencia vendégei, cégvezetők és cégtulajdonosok szavazhattak is arról, hogy a jövőben válságra vagy lassulásra számítanak: túlnyomó részük a gazdasági lassulást tartja valószínűbbnek.
A globális gazdaságra legnagyobb hatással lévő jegybankok, az amerikai Fed és az Európai Központi Bank is jelezte, hogy az esetleges szigorításokra csak később kerül sor. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a magyar gazdaságot a nettó reálbérek emelkedése miatt a belső fogyasztás egyre jobban hajtja, miközben a lanyhuló nemzetközi konjunktúra visszafogja a növekedést.
Jó helyen van a befektetésed? Tudd meg ITT!
Hosszabb távon gyengülhet a forint
Bár a Magyar Nemzeti Bank rendszerint közli, nincs árfolyamcélja, csakis az inflációra figyel, az látszik, hogy a jelenlegi környezetben a 320 forint körüli eurót tartják a legmegfelelőbbnek, véli a K&H. Rövid távon, azaz a következő pár hónapban jelentősebb forintgyengülés vagy erősödés nem várható.
Hosszabb távon azonban más a helyzet. Németh Dávid szerint a bérek emelkedését a cégek egy része nem tudja lekövetni a termelékenység fokozásával, ezért veszítenek a versenyképességükből. „Túlfűtöttségre utaló jelek vannak a gazdaságban. 2020-ban és 2021-ben az uniós források kisebb támogatást adnak majd a gazdaságnak. A belső fogyasztás élénkül a béremelkedés miatt, ráadásul a fogyasztási hiteleknél is jelentős a növekedés. Ha tartósak maradnak ezek a trendek, akkor folyó mérleg többlete eltűnhet vagy negatívba fordulhat a szaldó. Lassulhat a felzárkózási ütem. A felsorolt tényezők miatt pedig a forintgyengülés kockázata 1-2 éves időtávon fokozottabb” – mondta Németh Dávid.
A konferencián elhangzott az is, hogy a megtakarítások ösztönzését célzó kormányzati lépések, köztük az új, magas kamatokat kínáló lakossági állampapír bevezetésének az egyik célja, hogy a béremelkedés miatt a lakosságnál megjelenő többletjövedelmet a megtakarítások felé fordítsák és ezzel is tompítsák a belső fogyasztás felpörgése miatt a gazdaság túlfűtöttségét érintő kockázatokat.
Brexit, Dél-Európa és más problémák
A K&H anyabankja, a KBC Csoport vezető közgazdásza, Jan Van Hove az európai gazdaság helyzetet ismertette. A szakember szerint a Brexit körüli bizonytalanság mellett a dél-európai térség – Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország – jelenti az egyik legjelentősebb kockázatot és ebben a régióban komolyabb befektetésekre van szükség. A Brexitről a szakemberek azt mondták, napról napra változik a helyzet, ha azonban sikerült egy megnyugtató, a mostani bizonytalanságot eltüntető megoldást találni, akkor az az európai gazdaságnak lendületet adhat.
A KBC közgazdásza szerint az európai gazdaságnak sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania az innovációra, a technológiai fejlesztésekre, ha nem akar lemaradni a globális versenyben. Emellett fontos, hogy a termelékenységet is fokozni kell.
