Jóváhagyta a paksi bővítésről szóló megállapodást a parlament

Az egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik-frakció támogatta, a jelen lévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői, a független Ángyán József, Endrésik Zsolt és Szili Katalin, valamint a jobbikosok közül egyedüliként Gaudi-Nagy Tamás. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők nem vettek részt a szavazásban. A független Lenhardt Balázs és a jobbikos Nyikos László tartózkodott.
    

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megegyeztek. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.
    

Az együttműködés kiterjed a paksi erőmű teljesítményének fenntartására és fejlesztésére, beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe és üzemen kívül helyezését, mindkét blokkra vonatkozóan legalább 1000 megawatt beépített kapacitással, a jövőben leálló első négy blokk teljesítményének kiváltására.Az egyezmény biztosítja, hogy a paksi atomerőmű magyar állami tulajdonban marad.

Oroszország állami hitelt ad Magyarországnak a bővítéséhez. Az államközi hitelszerződés megkötése az egyezmény végrehajtásának feltétele. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán elmondta, hogy megállapodtak a részletekről: Oroszország tízmilliárd eurós hitelkeretet biztosít, a szerződést néhány napon belül aláírják. A kölcsön az első tizenegy évben 3,95 százalékos, a második szakaszban 4,5, a harmadik, befejező időszakban pedig 4,9 százalékos kamatozású lesz.
    

A kormány múlt pénteken nyújtotta be a parlamentnek az Oroszországgal kötött megállapodást. A Ház hétfőn és kedden tárgyalta, és most azért szavazhattak róla, mert a kormánytöbbség egyetlen módosító indítványt sem támogatott. A név szerinti szavazást az LMP kezdeményezte, a párt több képviselője azonban folyamatosan szirénázó megafonokkal megzavarta a voksolást, így egy órára félbe is szakadt a határozathozatal. A rendzavarás miatt négy LMP-s képviselőt - köztük Schiffer András frakcióvezetőt - kizártak az ülésnap hátralévő részéből.
    

Az orosz-magyar megállapodás indoklása szerint a paksi erőmű kapacitásának fenntartása jelentősen növeli a GDP-t. A beruházás a rendszerváltás óta a legjelentősebb infrastrukturális fejlesztés az országban.
    

Az egyezmény lehetővé teszi, hogy 40 százalékos legyen a hazai beszállítók aránya a kapacitásfenntartás során. Varga Mihály indoklásában rámutatott: a magyar villamosenergia-rendszerben meghatározó az atomerőmű szerepe: 2012-ben 45,9, tavaly 50,7 százalékát adta a hazai termelésnek, és Magyarországon több évtizede a Pakson termelt villamos energia a legolcsóbb.
    

A meglévő négy blokk a tervezett húszéves üzemidő-hosszabbítással számolva várhatóan 2032-37-ig működik. Az atomerőmű kapacitásának fenntartására időben fel kell készülni, ezért írták alá az egyezményt - olvasható az előterjesztésben.
    

A gazdasági miniszter emlékeztetett: a Nemzeti energiastratégia két, nagyjából 1000 megawatt teljesítményű új atomerőművi blokk üzembe állásával számol 2030-ig. Belépési idejüket nem határozza meg, azonban rögzíti, hogy az ötödik blokk várhatóan 2025-ig, míg a hatodik 2030-ig áll üzembe.
    

A javaslat indoklása szerint a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító elemzése alapján 2030-ra a jelenlegi erőművi kapacitásoknak várhatóan csak a fele maradhat meg. Pótlására a következő húsz évben mintegy 6300 megawatt új kapacitás rendszerbe állítása szükséges.
    

Az egyezmény garantálja az atomerőmű ellátását friss üzemanyaggal a blokkok teljes élettartamára, és rendezi az ott keletkező kiégett üzemanyag oroszországi tárolását és kezelését is. A használt fűtőelem-kazettákat Oroszországban tárolják legalább húsz évig, majd visszaszállítják Magyarországra. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár korábban úgy fogalmazott: Magyarország addig biztosít az oroszoknak nukleárisüzemanyag-szállítási szerződést, amíg az elhasznált nukleáris fűtőanyagot el is viszik. Ez "első körben" egy húsz évre tervezett megállapodás, amely azonban meghosszabbítható - tette hozzá.
    

A jogorvoslatról annyit írnak, hogy a szerződő felek tárgyaláson rendezik az egyezmény alkalmazása, értelmezése során felmerülő a véleménykülönbségeket, amennyiben nem állapodnak meg másban.  A Nemzetközi Energia Ügynökség tavalyi előrejelzése a világ villamosenergia-igényének 45 százalékos növekedésével számol 2035-ig. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatbázisa szerint jelenleg 438 reaktor működik, és további 71 reaktor épül a világon.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János is elmondta korábban, és a javaslat indoklásában is jelezték: a magyar-orosz egyezmény tervezetét megküldték az Európai Bizottságnak, amely nem emelt kifogást a megállapodás megkötése ellen.
   

A baloldali ellenzéki pártok tiltakoztak az Oroszországgal kötött szerződés ellen. Az Együtt-PM népszavazást kezdeményezett arról, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok, ezt az MSZP is támogatja, társadalmi és szakmai vitát szorgalmazva a bővítésről.
    

Az LMP nyílt levélben kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy kezdeményezzen népszavazást az atomenergia magyarországi középtávú kivezetéséről. A Jobbik szerint a kormány hibát követett el azzal, hogy kampányidőszakban írta alá a megállapodást, ám károsnak tartják a baloldali ellenzék "hisztériakeltését", amely ellehetetleníti a tisztességes szakmai vitát. (MTI)