Jövőre 0,8 százalékra lassulhat a német gazdaság növekedése
A legtekintélyesebb intézetek a kormány megbízásából készített előrejelzésükben a jövő esztendőre a bruttó hazai termék mindössze 0,8 százalékos növekedését jósolták. Mindez jelentős csökkenést jelent az elmúlt két év 3 százalék körüli növekedéséhez, valamint a szóban forgó intézetek korábbi, a jövő esztendőre vonatkozó, 2 százalékos előrejelzéséhez képest. A lassulás már az idei esztendő utolsó negyedévében megkezdődik.
Mivel azonban a jövő év első felében ehhez képest csekély növekedés várható, recesszióról az intézetek szerint nem lehet beszélni. Az intézetek szerint a gazdasági növekedés lelassulásának oka az euróválság. "Az euróövezeti térségben jelentkező adósság-, illetve bizalmi válság jelentősen visszaveti a német konjunktúrát" - fogalmazott a jelentés, amelyet a kormány megbízásából nyolc tekintélyes gazdaságkutató intézet - hat német, egy svájci és egy osztrák - készített. Ilyen előrejelzést évente két alkalommal, tavasszal és ősszel tesznek közzé.
Az utolsó negyedévi lassulás ellenére az idei növekedés az első félév erős fellendülése miatt a szakértők szerint 2,9 százalékos lesz. A jelentésből kitűnik, hogy a növekedés lelassulása nem befolyásolja kedvezőtlenül a munkaerő-piacot. Az intézetek szerint a jelenlegi 3 millióról a munkanélküliség további csökkenése várható. Az előrejelzések szerint az idei 7 százalékról a jövő évben 6,7 százalékra, mintegy 2,8 millióra csökkenhet. Hasonlóan alacsony munkanélküliség évtizedek óta nem volt Németországban. Az infláció az idei 2,3 százalékról jövőre 1,8 százalékra mérséklődik.
A jelentést készítő intézetek élesen bírálták az európai kormányoknak az adósságválsággal kapcsolatos politikáját. Annak a nézetnek adtak hangot, hogy az euróövezeti országok még mindig nem veszik komolyan számításba a fenyegető görög államcsődöt, és időnyerésre játszanak. Az egyre nagyobb segélycsomagok nem oldják meg a válságot - vélekedtek a gazdaságkutató intézetek, amelyek a jelenlegi helyzetben a legfontosabbnak a bankok pénzügyi megerősítését nevezték. Fontosnak nevezték azt is, hogy az euróövezeti országok mielőbb dolgozzák ki egy rendezett államcsőd mechanizmusát. Az intézetek a görög adósság átalakítása esetén sem számítanak a 2008-as Lehmann válságot követő dominó-hatás megismétlődésére. Az intézetek többsége nem helyesli az EKB államkötvény vásárlási programját, mivel az szerintük kételyeket kelt az intézmény függetlenségével kapcsolatban.
A tanulmány összeállításában résztvevő gazdaságkutató intézetek az IWH (Institut für Wirtschaftsforschung, Halle), a Kiel Economics, az ifo (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.), az IfW (Institut für Weltwirtschaft an der Universität Kiel), az RWI (Rheinisch-Westfälisches Institut für Wirtschaftsforschung e.V.) és a ZEW (Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung), valamint a zürichi KOF és a bécsi IHS. (MTI)
