Jövőre 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság

A kutatóintézet az MTI-hez hétfőn eljuttatott előrejelzésében kiemeli: az infláció továbbra is alacsony marad, idén 0,4, jövőre 1,6 százalékot tehet ki.
   
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb "Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés" című kiadványa szerint a gazdaság I. negyedéves, vártnál kisebb növekedése átmeneti lehet. A gazdaság idén 2,1 százalékkal növekedhet, amihez leginkább a fogyasztás 4,1 százalékosra várt bővülése járulhat hozzá. A Századvég az év hátralévő részében a nettó export erősödésére is számít, ami éves szinten ugyancsak pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez.
   
A prognózis szerint a beruházások az uniós támogatások alakulása miatt idén 5,8 százalékkal visszaesnek, a vállalkozások ugyanis beruházásaik megkezdésével kivárják az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó támogatásokat, mert így olcsóbban tudják elvégezni.
   
Az ipar is elősegítheti éves szinten a növekedést, bár hozzájárulásának mértéke a tavalyinál várhatóan alacsonyabb lesz. Az I. negyedéves megtorpanás a kutatók szerint itt is csak átmenetinek tekinthető, amit a kedvező áprilisi adat is alátámaszt.
   
A kutatóintézet 2017-re 3,2 százalékos növekedést vár. Ezt várhatóan elősegíti a beruházások - uniós források lehívásának köszönhető - újbóli beindulása, ami 3,3 százalékos növekedést eredményezhet. A fogyasztás a bérek emelkedése következtében tovább bővülhet (3,4 százalék), de a kormányzat fiskális politikai lépései (az oktatás és az egészségügy támogatása, bérrendezések) is elősegíthetik a nagyobb növekedést. A fogyasztás bővülése - szemben a válság előtti időszakkal - a lakosság növekvő jövedelméből adódik, nem pedig hitelfelvételből és eladósodásból - jegyzik meg.
   
A munkanélküliségi ráta az előrejelzés szerint a tavalyi 6,8 százalékos szintről az idén 5,6, míg jövőre 5,4 százalékra süllyedhet. Ugyanakkor egyre több ágazatban jelenik meg a munkaerőhiány, ez a bérek korábban vártnál is nagyobb emelkedéséhez vezethet, amit a közszféra bérrendezései is elősegítenek.
   
Az infláció továbbra is mérsékelt lesz: 2016-ra 0,4, jövőre 1,6 százalékos pénzromlással számol a kutatóintézet. A jegybanki célnál kisebb inflációt elsősorban az alacsony importált infláció, a mérsékelt inflációs várakozások, valamint az energiahordozók árának alacsony szintje okozza. Ez egyben azt is jelenti, hogy az olaj árának esetleges jelentős emelkedése a vártnál magasabb inflációt eredményezhet. Az alacsony infláció ellenére sem számítanak ugyanakkor a jegybanki alapkamat további csökkentésére.
   
Az államháztartás hiánya a kormányzat által meghatározottnál idén és jövőre is némileg kedvezőbb lehet, részben a gazdaság fehéredésének hatására, 2016-ra 1,8, 2017-re 2,1 százalékos GDP-arányos hiányt prognosztizálnak a kutatók. Ez egyben azt is jelenti, hogy a GDP-arányos államadósság mindkét évben tovább csökkenhet, tehát a gazdasági növekedés motorja - a válság előtti időszakokkal szemben - nem az állam eladósodása.
   
A kockázatok közül elsősorban a világgazdasági folyamatok alakulását, illetve a britek Európai Unióból való esetleges kilépését, a Brexitet emeli ki a prognózis. Ezek az előrejelzési horizonton a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedéshez vezethetnek - írja közleményében a kutatóintézet.