KATA adózás átalakítása - 400.000 vállalkozót érint, több tízmilliárdos bevételt hozhat

Jelenleg a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) a legnépszerűbb adófajta Magyarországon, mintegy 400 ezren fizetik így közterheiket. Azért vált sikeressé, mert a csekély adminisztráció és az alacsony adóterhek révén növelte a vállalkozási kedvet, megkönnyítette az új vállalkozások elindítását.

12 millió forint a tételes – főszabály szerint havi 50 ezer forint – adóterhet jelentő kata értékhatára, felette 40 százalékkal adózik a bevétel. Az alanyi áfamentesség is előbbi értékhatárig választható.

Az utóbbi hetekben azonban a Pénzügyminisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), majd a kormány is többször beszélt arról, felülvizsgálná a kata jelenlegi szabályozását annak érdekében, hogy a munkáltatók ne tudjanak katásként alkalmazni valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat. A kormány tervei szerint 2021-től változik a szabályozás, és az átalakítás várhatóan több tízmilliárd forint pluszbevételt jelent majd a költségvetésnek.

Jogosulatlan versenyelőny a munkáltatóknak

„Az a probléma a katával, hogy a munkaadók egy része munkaviszony helyett katás vállalkozóként, lényegében színlelt szerződéssel alkalmazza dolgozóit. A nagy népszerűség mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll, és azok a cégek, amelyek katás egyéni vállalkozókat vesznek fel dolgozni, jogosulatlan versenyelőnyre tesznek szert” – magyarázza Dr. Bákonyi László adójogi szakértő. Ezt a trendet támasztja alá a Pénzügyminisztérium elemzése is, amely azt vizsgálta, milyen arányban váltak katásokká a korábban munkajogviszonyban foglalkoztatottak. 2013-ban a katásoknak mindössze 3 százaléka volt korábban alkalmazott, ez az arány 2019 végére elérte a 40 százalékot.

„A járvány miatt kialakult gazdasági válság még kiszolgáltatottabbá tette azokat, akiket illegálisan, katásként alkalmazott egy cég. A katás vállalkozót ugyanis nem védik olyan munkajogi szabályok, mint egy munkavállalót: a szerződését azonnal fel lehet mondani” – hangsúlyozza Dr. Bákonyi László.

Reform: 3 millió forint felett 40 százalék adó

A kormány tervezett törvénymódosításának legfontosabb eleme, hogy a kisadózó vállalkozások éves szinten összesen 3 millió forint feletti kifizetést teljesítő megbízóit 40 százalékos adó terhelje. Vagyis az adót nem a katás vállalkozó, hanem az üzletfele lenne köteles befizetni az államkasszába.

Az MKIK támogathatónak tartaná a kata sávossá alakítását is, például úgy, hogy hatmillió forint árbevételig 50 ezer, afelett 65 ezer forint lenne a tételes adó mértéke.

A kormány tervezetét a napokban az Adótanácsadók Egyesülete és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete is kritizálta, mondván: a javaslat a gazdaságfehérítő intézkedések terén visszalépésként értékelhető, a fiatalok körében fokozhatja az elvándorlást az országból, és újra helyzetbe hozhatja a számlagyárakat Magyarországon.

Súlyos szankciók

Dr. Bákonyi László adójogi szakértő kiemeli: a törvénymódosítás végleges formájától függetlenül biztos, hogy a jövőben több NAV-ellenőrzésre számíthatnak az érintettek. A katával trükközők már jelenleg is komoly szankciókra számíthatnak, és nem kizárt, hogy ezen a téren is szigorítás várható.

A jogviszony átminősítése miatt a munkavállaló már a jelenlegi szabályozás szerint is kötelezhető az elmaradt 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetésére. A megállapított adóbírságot, késedelmi pótlékot pedig a munkáltató fizeti meg, csakúgy, mint a magánszemélyt terhelő le nem vont járulék miatt keletkezett adóhiányt. Az adóbírság főszabály szerint az adóhiány 50 százaléka, de akár 200 százaléka is lehet.