Ügyfélazonosítási KYC szabályok jöhetnek a stabilcoin-kibocsátóknál a FED tervei szerint

Új ügyfélazonosítási előírásokat vezetne be a Fed

A javaslat szerint az engedéllyel működő fizetési stabilcoin-kibocsátóknak írásos ügyfélazonosítási programot kellene létrehozniuk és működtetniük. Ennek részeként kötelező lenne begyűjteni az ügyfél hivatalos nevét, lakcímét vagy fizikai címét, születési dátumát – vállalatok esetében az alapítás dátumát –, valamint egy államilag kibocsátott azonosító okmány számát.

A Fed hangsúlyozta, hogy az új követelményrendszer szorosan igazodik a bankok és brókercégek esetében már alkalmazott ügyfélazonosítási szabványokhoz. A szabályozó hatóságok a javaslat közzétételével egyidejűleg 60 napos társadalmi egyeztetési időszakot is megnyitottak.

A jegybank szerint az új keretrendszer hozzájárulna a pénzmosás elleni (AML) szabályok hatékonyabb érvényesítéséhez, miközben egyértelmű megfelelési követelményeket teremtene a gyorsan növekvő stabilcoin-szektor számára.

A Genius Act új korszakot nyit a stabilcoin-szabályozásban

A kezdeményezés szorosan kapcsolódik a Guiding and Establishing National Innovation for U.S. Stablecoins Act, közismertebb nevén a Genius Act végrehajtásához. Az Egyesült Államok első átfogó stabilcoin-törvényét Donald Trump elnök írta alá 2025 júliusában.

A jogszabály létrehozta a fizetési stabilcoinok kibocsátóira vonatkozó szövetségi szabályozási keretet, amelynek egyik legfontosabb eleme a teljes tartalékfedezet fenntartásának kötelezettsége. A törvény előírja, hogy a kibocsátóknak stabilcoinjaikat teljes egészében likvid és alacsony kockázatú eszközökkel kell fedezniük.

Emellett a kibocsátókra kiterjednek a Bank Secrecy Act előírásai is, amelyek az amerikai pénzügyi rendszer egyik legfontosabb pénzmosás elleni szabályozási alapját jelentik. A törvény kötelező ügyfélazonosítási eljárásokat, szankciós megfelelést és pénzmosás elleni kontrollmechanizmusokat ír elő a szektor szereplői számára.

A Federal Reserve mostani javaslata gyakorlatilag azt a célt szolgálja, hogy részletes szabályokkal töltse meg a törvény által meghatározott kereteket.

A szabályozók szerint a kriptoeszközök továbbra is kockázatot jelentenek

A javaslat ismertetésekor Michael Barr, a Federal Reserve kormányzója is megszólalt a digitális eszközök megfelelési kihívásairól. Barr rámutatott, hogy bár számos kriptoeszköz-szolgáltató saját országában már pénzmosás elleni szabályozás hatálya alatt működik, a rosszindulatú szereplők továbbra is könnyen kihasználhatják a digitális eszközök határokon átnyúló jellegét.

A jegybanki vezető szerint a digitális eszközökkel kapcsolatos tranzakciók esetében még mindig túl könnyű kijátszani a meglévő korlátozásokat, és észrevétlenül működni a pénzügyi rendszerben.

Barr korábban is többször hangsúlyozta a stabilcoinok mögött álló tartalékok minőségének, a megfelelési kötelezettségeknek és a pénzügyi stabilitási kockázatoknak a fontosságát. Véleménye szerint a törvényi követelmények érvényesítéséhez részletes és egyértelmű végrehajtási szabályokra van szükség.

A szabályozói szigor nem új keletű. 2026 áprilisában az amerikai Pénzügyminisztérium, a FinCEN és az OFAC is külön megfelelési előírásokat javasolt a stabilcoin-kibocsátók számára. Ezek írásos pénzmosás elleni és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési programokat, valamint hivatalos szankciós megfelelési rendszerek kialakítását tennék kötelezővé.

A visszaváltásoknál is kötelező lehet az ügyfélazonosítás

A Fed tervezete külön figyelmet fordít a stabilcoinok működésének sajátosságaira. A szabályozó elismeri, hogy a kibocsátók gyakran olyan tokeneket váltanak vissza, amelyeket a felhasználók nem közvetlenül tőlük vásároltak, hanem másodpiaci kereskedés során szereztek meg.

Ennek következtében előfordulhat, hogy egy felhasználó életében először éppen a visszaváltás során kerül közvetlen kapcsolatba a kibocsátóval. A Federal Reserve szerint ilyen esetben a visszaváltási kérelem önmagában is számlakapcsolatnak minősülhet megfelelési szempontból.

Ha ez megtörténik, a kibocsátónak végre kell hajtania a teljes ügyfélazonosítási folyamatot, függetlenül attól, hogy az adott felhasználó eredetileg hol és milyen módon jutott hozzá a stabilcoinokhoz.

A javaslat ugyanakkor nem terjesztené ki az azonosítási kötelezettséget minden tranzakcióra. A másodpiaci tokenátutalások, ahol a kibocsátó nem közvetlen szerződő fél, mentesülnének a szabály alól (erről cikkünk végén még részleteket talál a kedves Olvasó).

Hasonlóképpen nem váltanának ki ügyfélazonosítási kötelezettséget azok az ügyletek sem, amelyek teljes egészében okosszerződéseken keresztül zajlanak a kibocsátó közreműködése nélkül.

2027-ben léphet életbe az új rendszer

Az amerikai szabályozó hatóságok jelenleg is dolgoznak a Genius Act végrehajtásához szükséges végleges szabályokon. A törvény 2027. január 18-án lép hatályba, vagy azt követően 120 nappal, hogy a végleges végrehajtási rendeletek megjelennek.

A Federal Reserve ügyfélazonosítási javaslata egyelőre nyitott a piaci szereplők és a nyilvánosság véleményezésére. Amennyiben a tervezet jelenlegi formájában valósul meg, a stabilcoin-kibocsátók a jövőben lényegében a hagyományos pénzügyi intézményekhez hasonló ügyfél-ellenőrzési kötelezettségekkel szembesülhetnek.

Mi az a fizetési stabilcoin (payment stablecoin)?

Az amerikai jegybank új javaslata jelentősen átalakíthatja a stabilcoin-piac működését. A Federal Reserve olyan ügyfélazonosítási követelményeket vezetne be a fizetési stabilcoinok kibocsátói számára, amelyek a hagyományos banki szektorban már régóta alkalmazott megfelelési szabályokhoz igazodnak. A lépés célja a pénzmosás elleni védelem erősítése és a Genius Act végrehajtásának előkészítése.

A „fizetési stabilcoin” (payment stablecoin) egy jogi és szabályozási kategória, amelyet elsősorban az amerikai Genius Act vezetett be. Nem minden stabilcoin számít automatikusan fizetési stabilcoinnak.

Egyszerűen fogalmazva: a fizetési stabilcoin olyan digitális token, amelyet elsősorban fizetésre, elszámolásra vagy értéktárolásra használnak, és amelynek értékét egy stabil referenciaeszközhöz (jellemzően az amerikai dollárhoz) kötik.

Mi számít fizetési stabilcoinnak?

A kategóriába tipikusan a következők tartoznak:

- Tether USD (USDT)

- USD Coin (USDC)

- PayPal USD (PYUSD)

- RLUSD (Ripple)

Ezek közös jellemzője, hogy:

- 1:1 arányban egy fiat valutához (legtöbbször USD-hez) kötöttek;

- fizetési eszközként használhatók;

- a kibocsátó vállalja a visszaváltást;

- mögöttük készpénz vagy más likvid tartalékeszköz áll.

Mi nem feltétlenül fizetési stabilcoin?

A szabályozás általában nem ebbe a kategóriába sorolja:

- Hozamtermelő (yield-bearing) stabilcoinok

- Azokat a tokeneket, amelyek kamatot vagy befektetési hozamot fizetnek a tulajdonosnak.

Például:

- tokenizált pénzpiaci alapok;

- kamatozó dollártokenek.

A szabályozók ezeket gyakran inkább befektetési terméknek tekintik.

Algoritmikus stabilcoinok

Olyan stabilcoinok, amelyek nem teljes tartalékfedezettel működnek, hanem algoritmusokkal próbálják fenntartani az árfolyamot. Ilyen volt például a 2022-ben összeomlott TerraUSD (UST).

Tokenizált értékpapírok

Ha egy token például államkötvényekből vagy más befektetési eszközökből származó hozamot testesít meg, akkor nem feltétlenül minősül fizetési stabilcoinnak.

Mikor nem kell ügyfél azonosítás (KYC)?

A Fed azt mondja, hogy nem akar minden USDT-tranzakcióhoz (vagy más fizetési stabilcoin tranzakcióhoz) kötelező KYC-t (ügyfélazonosítást) előírni, csak akkor, amikor valaki közvetlen kapcsolatba kerül a kibocsátóval.

Példa 1: Nem kell azonosítás

Tegyük fel, hogy van 10 000 USDT-d egy Binance-fiókban.

Ezt az összeget elküldöd egy másik felhasználónak:

Te → Binance → másik felhasználó (vagy saját tárcából egy másik tárcába)

Ebben a tranzakcióban a kibocsátó, a Tether nincs jelen. Ő nem vesz részt az ügyletben, nem ő a szerződő fél, nem ő dolgozza fel a tranzakciót.

Ez egy másodpiaci tranzakció (secondary market transfer). A Fed javaslata szerint ilyenkor nem keletkezik ügyfélazonosítási kötelezettség a Tether számára.

Példa 2: Kellhet azonosítás (KYC)

Most tegyük fel, hogy birtokolsz 10 millió USDT-t.

Ezt nem egy tőzsdén akarod eladni, hanem közvetlenül a Tethernél szeretnéd visszaváltani dollárra.

A folyamat:

1. Elküldöd a 10 millió USDT-t a Tethernek.

2. A Tether bevonja (burn) a tokeneket.

3. Cserébe 10 millió dollárt utal neked.

Ebben az esetben már közvetlen kapcsolatba kerülsz a kibocsátóval.

A Fed szerint ez gyakorlatilag olyan, mintha számlakapcsolat jönne létre közted és a Tether között.

Ezért a Tethernek ellenőriznie kellene:

- a nevedet,

- a címedet,

- a születési dátumodat,

- a személyazonosító okmányodat,

- valamint az AML/KYC követelményeknek megfelelő egyéb adatokat.

Miért hangsúlyozza ezt külön a Fed?

Mert a stabilcoinok sajátossága, hogy a tokenek szabadon mozognak a piacon.

Például:

- A Tether kibocsát 100 millió USDT-t egy intézményi partnernek.

- Az USDT ezután több száz vagy több ezer tárcán halad át.

- Hónapokkal később egy teljesen más személy akarja visszaváltani a tokeneket.

- A Tether korábban soha nem találkozott ezzel a személlyel.

A Fed most azt mondja:

Nem szükséges minden köztes USDT-mozgást figyelni és minden tárcatulajdonost azonosítani. Viszont amikor valaki közvetlenül a kibocsátótól kér dollárt a tokenjeiért cserébe, akkor már kötelező legyen az ügyfélazonosítás.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Így lehetne talán a legegyszerűbben megfogalmazni:

A Fed nem kívánja KYC-kötelessé tenni az USDT és más stabilcoinok normál másodpiaci forgalmát. Az ügyfélazonosítási kötelezettség elsősorban akkor lépne életbe, amikor egy felhasználó közvetlenül a kibocsátónál kívánja visszaváltani tokenjeit fiat valutára.

Ez lényegében azt jelenti, hogy a Fed nem a blokkláncon zajló peer-to-peer USDT-forgalmat (vagy más stabilcoin forgalmat) célozza, hanem a kibocsátó és az ügyfél közötti visszaváltási kapcsolatot akarja szabályozni. Ez a különbség kulcsfontosságú a javaslat megértéséhez.

Szerző: Dr. Győrfi Zoltán a ProfitLine.hu stabilcoin szakértője