Hyperliquid és Paradigm: túl szigorú lehet a GENIUS törvény AML-szabályozása

Újabb vita robbant ki a stabilcoin szabályozás körül

A Hyperliquid Policy Center és a Paradigm kockázatitőke-befektető cég hivatalosan is arra kérte az amerikai pénzügyminisztériumot, hogy módosítsa a stabilcoin-kibocsátókra vonatkozó, tervezett pénzmosás elleni szabályozást. A két szervezet közös észrevételt nyújtott be június 9-én, válaszul arra a szabályozási tervezetre, amelyet az amerikai pénzügyminisztérium 2026 áprilisában tett közzé.

A javaslat lényege, hogy a stabilcoin-kibocsátóknak blokkolniuk, befagyasztaniuk vagy el kellene utasítaniuk minden olyan tranzakciót, amely sérti az amerikai jogszabályokat vagy a szankciós előírásokat. A jelenlegi tervezet alapján ez a kötelezettség nemcsak az elsődleges, hanem a másodlagos piacokra is kiterjedne.

Ez azért különösen fontos különbség, mert az elsődleges piaci szereplők közvetlen kapcsolatban állnak az ügyfelekkel. Ők azok a kibocsátók vagy szolgáltatók, amelyek rendelkeznek ügyfélazonosítási adatokkal, ismerik a felhasználókat, és ténylegesen képesek lehetnek megfelelni a pénzmosás elleni, vagyis AML-előírásoknak.

A másodlagos piacokon azonban teljesen más a helyzet. Itt a stabilcoinok gyakran decentralizált tőzsdéken, okosszerződéseken, DeFi-protokollokon és permissionless blokklánc-környezetekben mozognak. Ezekben az esetekben a kibocsátók sokszor csak tárcacímeket és tranzakciós adatokat látnak, miközben nincs közvetlen kapcsolatuk a tranzakcióban részt vevő felekkel.

A kibocsátók nem tudják ellenőrizni a teljes másodlagos piacot

A Hyperliquid és a Paradigm álláspontja szerint indokolt, hogy az AML-megfelelési kötelezettségek az elsődleges piaci szereplőkre vonatkozzanak. A probléma szerintük ott kezdődik, amikor ugyanezeket az elvárásokat a másodlagos piacokra is automatikusan kiterjesztenék.

A két szervezet úgy érvel, hogy a stabilcoin-kibocsátók a másodlagos piaci környezetben nem tudják érdemben ellenőrizni a tranzakciókat. Egy nyílt blokkláncon ugyanis a kibocsátó gyakran nem tudja, ki áll egy adott tárcacím mögött, milyen céllal történik a tranzakció, és hogy az adott felhasználó milyen joghatóság alá tartozik.

A Hyperliquid és a Paradigm szerint ezért nem reális elvárás, hogy a kibocsátók teljes körűen felügyeljék azokat a stabilcoin-tranzakciókat, amelyek decentralizált pénzügyi protokollokon keresztül zajlanak. Ez különösen igaz a permissionless, vagyis engedély nélkül használható blokklánc-környezetekre, ahol a protokollok nyitottak, automatikusan működnek, és nem feltétlenül kapcsolódnak egyetlen központi szolgáltatóhoz.

A két szervezet kiemelte, hogy a FinCEN, vagyis az amerikai pénzügyi bűnözés elleni hatóság korábban már körvonalazott egy korlátozottabb megközelítést a másodlagos piaci megfelelésre. A Hyperliquid és a Paradigm szerint ez lenne a helyes irány, és ugyanezt az elvet kellene alkalmazni akkor is, amikor a hatóságok a stablecoinokra vonatkozó AML- és szankciós szabályokat ültetik át a gyakorlatba.

Az okosszerződések új jogi kockázatot teremthetnek

A beadvány külön kitér az okosszerződéses interakciók kezelésére is. A jelenlegi tervezet alapján ezek a tranzakciók szankciós felelősséget vonhatnának maguk után akkor is, ha a stablecoin-kibocsátónak semmilyen közvetlen kapcsolata nincs a tranzakcióban részt vevő felekkel.

Ez a gyakorlatban komoly problémát jelenthet. Egy DeFi-protokollban a tranzakciók jelentős része automatizált módon, előre megírt okosszerződések segítségével történik. A kibocsátó nem feltétlenül tudja kontrollálni, hogy a tokenje mikor, milyen protokollban, milyen tárcák között és milyen feltételek mellett mozog.

A Hyperliquid és a Paradigm szerint ezért a javasolt szabályozási standard nem működőképes. Ha egy kibocsátót olyan tranzakciókért is felelőssé lehetne tenni, amelyekben nem vesz részt, amelyekhez nincs ügyfélkapcsolata, és amelyeket technikailag sem tud érdemben ellenőrizni, az túlzott szabályozási kockázatot teremtene.

Ez a kérdés messze túlmutat egy technikai részletszabályon. A DeFi-piac működésének alapja éppen az, hogy a felhasználók közvetlenül, központi közvetítő nélkül léphetnek kapcsolatba egymással és különböző protokollokkal. Ha a szabályozás a kibocsátókat tenné felelőssé minden ilyen interakcióért, az alapjaiban változtathatná meg a stablecoinok szerepét a decentralizált pénzügyekben.

Az amerikai stabilcoinok kiszorulhatnak a DeFi-piacról

A Hyperliquid és a Paradigm egyik legerősebb figyelmeztetése az, hogy a jelenlegi formájában elfogadott szabályozás nem kívánt piaci következményekhez vezethet. A két szervezet szerint egy stablecoin-kibocsátó ilyen kötelezettségek mellett erősen ösztönözve lenne arra, hogy tokenjeit kizárólag engedélyezett, zárt, kontrollált környezetekben használható formában bocsássa ki.

Ez azt jelentené, hogy az amerikai szabályozás alatt működő stablecoinok fokozatosan kivonulhatnának a nyílt DeFi-ökoszisztémából. Egy ilyen forgatókönyv jelentősen átalakítaná a decentralizált pénzügyi piacokat, hiszen a dollárhoz kötött, szabályozott stabilcoinok ma kulcsszerepet játszanak a likviditásban, a kereskedésben, a hitelezésben és a blokklánc-alapú elszámolásokban.

A két szervezet szerint a szabályozott amerikai stablecoinok helyét ebben az esetben nem feltétlenül biztonságosabb alternatívák vennék át. Épp ellenkezőleg: a DeFi-piacon keletkező űrt offshore, kevésbé átlátható, nem amerikai szabályozás alatt működő, adott esetben nem dolláralapú stabilcoinok tölthetnék be.

Ez a szabályozói célokkal is ellentétes lehet. Ha a cél a pénzügyi rendszer átláthatóságának növelése, a pénzmosás elleni fellépés erősítése és a felhasználók védelme, akkor a túl szigorú előírások paradox módon éppen a kevésbé szabályozott piaci szereplők felé terelhetik a forgalmat.

A GENIUS törvény végrehajtása döntő szakaszba lépett

A vita hátterében a GENIUS Act áll, amelyet 2025-ben írtak alá törvényként, és amely szabályozási keretrendszert hozott létre az Egyesült Államokban működő stablecoinok és kibocsátóik számára. A törvény célja, hogy világosabb jogi környezetet teremtsen a stabilcoin-piacnak, miközben meghatározza a kibocsátókra vonatkozó alapvető követelményeket.

A szövetségi hatóságok jelenleg a végrehajtási szabályokon dolgoznak. A törvény legkésőbb 2027 januárjáig lép teljes körűen hatályba, így a mostani szabályalkotási folyamat kulcsfontosságú lehet a teljes amerikai stablecoin-szektor jövője szempontjából.

A kérdés nemcsak jogi, hanem stratégiai jelentőségű is. Az Egyesült Államok egyszerre próbálja megőrizni a dollár vezető szerepét a digitális pénzügyi rendszerben, erősíteni a pénzügyi bűnözés elleni fellépést, és támogatni a blokklánc-alapú innovációt. A túl szigorú vagy technikailag nehezen alkalmazható szabályok azonban könnyen hátrányba hozhatják az amerikai piaci szereplőket a globális versenyben.

A CLARITY Act is formálhatja a kriptopiaci szabályokat

A stabilcoin-szabályozási vita mellett a szenátus külön tárgyalja a CLARITY Act nevű törvényjavaslatot is. Ez további szabályokat vezethet be a stablecoin-kibocsátókra, miközben egyes rendelkezései enyhíthetik a fejlesztők felelősségét az AML- és szankciós megfelelés területén a kriptoplatformokon.

Ez azért fontos, mert a kriptoipar régóta hangsúlyozza: különbséget kell tenni a központi szolgáltatók, a tokenkibocsátók, a protokollfejlesztők és a végfelhasználók között. Ha a szabályozás minden szereplőre azonos felelősségi szintet próbál ráterhelni, az könnyen visszafoghatja az innovációt, miközben nem feltétlenül javítja a megfelelési eredményeket.

Egyes törvényhozók azt szeretnék, hogy a CLARITY Act még a 2026 novemberi választások előtt teljes szenátusi szavazásra kerüljön. Ez tovább növeli a politikai nyomást a kriptoszabályozás körül, hiszen a stablecoinok, a DeFi és a digitális eszközök felügyelete egyre fontosabb gazdaságpolitikai témává válik Washingtonban.

A tét a DeFi jövője és a dolláralapú stabilcoinok szerepe

A Hyperliquid és a Paradigm beadványa világosan jelzi, hogy a kriptoipar nem általában a szabályozást utasítja el. A két szervezet elfogadja, hogy az elsődleges piaci szereplőknek meg kell felelniük a pénzmosás elleni előírásoknak, és hogy a stablecoin-piacnak szüksége van világos keretekre.

A vita lényege inkább az, hogy meddig terjedhet a kibocsátók felelőssége egy nyílt, decentralizált blokklánc-környezetben. A Hyperliquid és a Paradigm szerint a szabályozásnak figyelembe kell vennie a DeFi technikai sajátosságait, különben az amerikai stablecoinok kiszorulhatnak abból az ökoszisztémából, ahol jelenleg a legnagyobb szerepet játsszák.

A következő hónapok ezért meghatározóak lehetnek a stablecoin-piac szempontjából. Amennyiben az amerikai pénzügyminisztérium finomítja a tervezetet, a szabályozás egyszerre biztosíthatna erősebb megfelelést és teret az innovációnak. Ha azonban a javaslat változatlan formában lép életbe, az komoly átrendeződést indíthat el a DeFi-piacon, és csökkentheti az amerikai szabályozott stablecoinok globális versenyképességét.