Kamatot emelt az MNB! - Indoklás (frissített)

Budapesti elemzők arra számítottak, hogy a jegybank továbbra is változatlanul, 5,25 százalékon tartja az alapkamatot a mai kamatdöntés során, addig Londonban már több elemzői ház is felvetette a 0,25 százalékos kamatemelés lehetőségét.

Az 5,25 százalékos alapkamat 2010. április 27. óta volt érvényben, az alapkamat 5,50 százalékon 2010. március 30. és április 27. között állt.

A döntést befolyásolhatta a forint árfolyamának alakulása, amely az utóbbi napokban folyamatosan gyengül, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakmai stábjának már elkészült és december 1-jén publikálandó friss inflációs jelentése, amely 2012 végéig rajzolja fel a makrogazdaság és ezen belül is az infláció várható alakulását.

Indoklás

A Monetáris Tanács értékelése szerint az előrejelzési horizonton folytatódhat a gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás ugyanakkor mindvégig elmarad potenciális szintjétől. 

A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt rövid távon az infláció emelkedése várható. Az infláció változatlan monetáris kondíciók mellett tartósan meghaladhatja a 3 százalékos célt. A Monetáris Tanács megítélése szerint fennáll továbbá annak a veszélye, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt az inflációs várakozások emelkedésnek indulnak, és a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járhatnak.

A magyar gazdaság növekedését továbbra is az erős külső keresletre támaszkodó ipari értékesítések vezetik. Az exportáló ágazatok munkaerő iránti kereslete erősödött, aminek következtében a foglalkoztatás is emelkedésnek indult. 2011 során a belső kereslet élénkülése is megkezdődhet. A háztartások fogyasztása a személyi jövedelemadó-kiengedésnek és a javuló foglalkoztatási helyzetnek köszönhetően élénkülhet. A beruházásokat várhatóan növelik a feldolgozóipart érintő, a múltban eldöntött egyedi ügyletek, ugyanakkor az ágazati adók kivetése miatt bizonytalanabbá váló üzleti környezet a beruházási aktivitást visszafogja.

Az elmúlt időszakban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. Az árfolyam nyári gyengülése a korábban vártnál kisebb mértékben jelent meg az inflációban. A laza munkapiac lehetővé teszi, hogy a vállalatok visszafogott bérezéssel és ne áraik emelésével állítsák helyre profitabilitásukat. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyers élelmiszerárak széles körben megfigyelhető emelkedése begyűrűzik a feldolgozott élelmiszerek áraiba. Az ágazati különadók részleges áthárítása további inflációs nyomást jelenthet. Mindezek eredőjeként változatlan monetáris kondíciók mellett az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, és 2012-ben is a cél fölött alakulhat. 

A Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy az átmeneti árszintnövelő hatások ellenére az árazási és bérezési döntések a még mindig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal és a laza munkapiaci kondíciókkal összhangban alakuljanak. 

Az elmúlt időszakban Magyarország kockázati megítélése romlott, ami részben a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenéséhez, részben országspecifikus tényezőkhöz - ezen belül is leginkább a gazdasági környezet kiszámíthatóságának csökkenéséhez - köthető.  Utóbbit jelzi, hogy október közepétől kockázati feláraink nagyobb mértékben emelkedtek, mint más, hasonló kockázatú országokban.

A Monetáris Tanács a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációra, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokra tekintettel az alapkamat emelése mellett döntött. Az inflációs cél eléréséhez a következő hónapokban további kamatemelésre lehet szükség.