K&H - portfolió védelem alacsony kamatkörnyezetben

A befektetők igénye alapvetően három tényezővel írható le: a befektetési eszköz hozama, valamint kockázati és likviditási jellemzői. „A befektetők többsége elsősorban a megtakarítások értékének csökkenését látja kockázatnak, és nem annak ingadozását, ezért olyan befektetési formára volt szükség, amely egy előre megfogalmazott szint alá nem hagyja esni a befektetés értékét” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

2002-ben a K&H Alapkezelő bocsátotta ki az első hazai tőke- és hozamvédett alapot, amelynek piaca ma már a befektetési alapok mintegy 10-15 százalékát teszi ki. „A strukturált alapok hozama az elmúlt években megmutatta, hogy pozitív gazdasági környezetben magas, akár 15%-os évesített hozam is elérhető (2004-2007 között). A tőkevédett alapok jellemzően OTC derivatívákra, tőzsdén kívüli ügyletekre épülnek, az elmúlt két év tőzsdei és gazdasági visszaesése azonban ezen alapok hozamait is negatívan befolyásolta” – mutatta be a konferencián a befektetési szakember.

új lehetőség a portfolió védelemre

A befektetés védelme ma már nemcsak az előbb felvázolt lehetőség mentén, tőke- és hozamvédett alapokkal valósítható meg. A K&H Alapkezelő - a piacon újdonságként - a K&H prémium vagyonvédett portfolió esetében már algoritmus alapú védelmet (Constant Proportion Portfolio Insurance, CPPI) alkalmaz.

A CPPI lényege, hogy a piac és a befektetői hangulat változása alapján egy speciális matematikai modell adja meg a portfolió összetételét, amelyet a befektetési szakemberek „finom hangolnak”. A biztonságot egy előre meghatározott, és évente újra rögzített védelmi szint teszi lehetővé, amelynek lényege, hogy adott periódusban negatív gazdasági és tőkepiaci környezet esetén is árfolyamvédelmet nyújt.

A hozamot és a védelmet az alap négy eszközcsoportjának - pénzpiaci, kötvény, fejlett piaci és feltörekvő piaci részvény eszközcsoport – a piaci környezetnek megfelelően változó arányával éri el.

A CPPI alkalmazásának jelentősége abban rejlik, hogy az algoritmus alapú védelem az alacsony kamatok és magas árfolyamváltozás esetén korlátozza a kockázatvállalást, de csökkenő árfolyamváltozás és/vagy emelkedő kamatok hatására ismét megnő a tér a kockázatvállalásra. Válságban védelmet nyújt, pozitív piaci környezet és befektetői hangulat esetén azonban nincs korlátja az emelkedésnek” – foglalta össze az eddigi tapasztalatokat Horváth István.