Kell-e félnünk az amerikai költségvetési kiigazítástól?

A hatályos törvény értelmében, amennyiben a politikusoknak nem sikerül egyezségre jutniuk, amire jelenleg elég nagy esélyt látunk, akkor március elsejével életbe lép a következő 9 év alatt összesen 1.200 milliárd dollár megtakarítását előirányzó program.

- A határidő elmulasztása azonban nem jogvesztő, a későbbiekben is születhet megállapodás, azonban ekkor egy átmeneti időszakig érvényben vannak a költségcsökkentő intézkedések.

- A teljes 1.200 milliárd dolláros összegből 216 milliárd az adósságszolgálat csökkenéséből származna, azonban a maradék 984 milliárdot a költségvetésnek kéne megspórolni, aminek évesített hatása csaknem 110 milliárd forint.

- A becsült multiplikátornak a nagysága 1,05 vagyis, a 110 milliárd dolláros kormányzati megtakarításnak a gazdaságra gyakorolt hatása 115,5 milliárd dollár, ami az amerikai GDP-nek a 0,7%-a. Vagyis a tét jelenleg sokkal kisebb, mint a tavalyi év végén volt, amikor is összesen 600 milliárd dollár sorsáról döntöttek, és a potenciális gazdasági hatások a megvalósuló kimeneteltől függően +2,4% és -0,5% között változtak. A mérsékelt gazdasági hatások miatt nem számítunk az árfolyamok jelentős mértékű és tartós csökkenésére a kiigazító csomag következményeként.

A költségvetési kiigazítás részletei

- A 110 milliárd dolláros költségvetési kiigazítás 50-50%-ban érinti a hadiipart és a civilszférát.

- A hadiiparban a tervezett közel 55 milliárdos költségcsökkentés 8%-os lefaragást jelent, vagyis bár összegszerűen a hadiipar szenvedi el a legnagyobb csökkentést a magas bázisnak köszönhetően a százalékos hatás mégsem drámai. Főként, ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy a hadsereg fokozatosan vonul ki a külföldi missziókból, ami már önmagában is jelentős kiadás csökkenést eredményezhet. Már a negyedik negyedévi GDP adatban is látszott, hogy a hadi kiadásokat jelentősen csökkentették, azonban ennek hatása nem csapódott le a reálgazdaság más területeire, még a hadiiparral foglalkozó cégek árbevétele sem csökkent. Ezért nem tartunk attól, hogy az ezen a területen végrehajtott spórolás komoly gazdasági hatásokat váltana ki, ugyanakkor a részletes bontásban látható, hogy például jelentősen csökkentenék a hadihajók és hadirepülők beszerzését, ami az ezekben érdekelt vállalatok számára negatív lehet.

- Nagy vesztesnek számítana az egészségügy területe is, melyen 11 milliárdot takarítana meg az állam. A teljes egészségügyre fordított kiadásoknak 1,2%-os csökkenését jelentené ez. Az összeget tovább növeli, hogy néhány a hadiparnál kimutatott költségelem is valójában az egészségügyhöz kötődik. Az állami költségcsökkentő intézkedések hatására a lakosság részéről a magánegészségügy és az egészségbiztosítási intézmények szolgáltatásai iránti kereslet megélénkülhet, így ezek a cégek akár jól is járhatnak a költségcsökkentő intézkedések életbe lépésével. Azonban vesztesen jöhetnek ki azok a cégek, melyek a megrendeléseiket főleg az amerikai egészségügytől kapják, mint amilyen a Fresenius, melynek, árbevételének 2/3-a amerikai dialízis kezelésekből származik.

- Olyan szempontból példásnak tekinthető az amerikai javaslat, hogy csökkentenék, mind a szenátus, mind pedig a képviselőházban ülő politikusok fizetését, azonban ezek együttes hatása sem éri el a néhány százmillió dollárt. A politikusok magas jövedelme, alacsony fogyasztási hányadot és így alacsony multiplikátort tételez fel, vagyis ennek az intézkedésnek a gazdasági hatása elenyésző lehet.

- A képviselőkön kívül jelentős bércsökkentést kéne elszenvednie az igazságszolgáltatásban dolgozóknak is. Ezen a területen több mint 400 millió dolláros kiigazítás szerepel a tervezetben, melynek nagy részét a jövedelmek csökkenése adná.

- Vesztesnek számítana a mezőgazdasági szektor is, ahonnan nagyságrendileg 1 milliárd eurót igyekezne megspórolni az állam.

- Az oktatás területéről, csaknem 3 milliárd dollárt terveznek kivonni, miközben az erre fordított költségvetési kiadások 72 milliárd dollár volt, vagyis itt is közel 4%-os csökkenés látható. Ennek lehetséges hatása, hogy a magánkézben lévő intézmények irányába tolódhat a kereslet, és ha erre ténylegesen sor kerül, akkor áttételesen a diákhitelben érdekelt vállalatok a növekvő hitelfelvételen keresztül jól járhatnak, még akkor is, ha a diákhitel kamatok támogatásának visszafogása is szerepel a javaslatban.

Hatása a gazdaságra

- Ahogy feljebb írtuk a GDP-re gyakorolt maximális hatás 0,7%, ami már részben megjelent a várakozásokban is. Az elmúlt két hét során 0,2%-kal csökkentek az USA GDP előrejelzések, mint ahogy az a lenti ábrán is látható, azonban még a csökkentés után is 1,8%-os növekedést várnak a makrogazdasági elemzők.

- A 2013 és 2015 közötti GDP várakozások láthatóak a lenti táblázatban, melyből látható, hogy idén a GDP csak visszafogott mértékben emelkedhet, ugyanakkor utána egy gyorsuló ütemű növekedés következhet.

- A költségcsökkentő intézkedések javítanák a költségvetés helyzetét és az államadósságot is, ami tovább csökkenti a kötvények amúgy sem túl magas kockázatát, ami lefelé nyomná az amerikai államkötvények hozamát.

A megegyezés nehézségei, avagy a politikai ellentétek

- A két párt közti megállapodásra ismételten kicsi esély van, ugyanis a republikánusok és a demokraták jelentősen eltérő elveket vallanak, amelyek jelen kérdésben is élesen kirajzolódnak. A Barack Obama által vezetett demokraták gazdasági téren kevésbé liberálisak. Politikájukat a magasabb állami kiadások és ezzel együtt magasabb adók jellemzik.

- Ezzel szemben a Republikánusok a kiadások csökkentésében érdekeltek és hallani sem akarnak adóemelésről. Az ő elveikkel egybeesik a jelenlegi kiadáscsökkentés, bár sokkal elkötelezettebb a fegyveres erők iránt, így ők főleg a kiadáscsökkentés szerkezetének átalakításában lennének érdekeltek, míg a demokraták örömmel látnának egy olyan megoldást, hogy a kiadásokat csak kisebb mértékben csökkentenék és a bevételek növelésével hoznák egyensúlyba a költségvetést.

- A két párt éles szembenállása a kérdésben és az a tény, hogy az automatikus költségvetési intézkedések életbe lépésének sem lenne, tragikus hatása az amerikai gazdaságra nem látunk jelentős esélyt a megegyezésre, helyette az automatikus költségcsökkentés életbelépésére számítunk.