Kevesebb energiabefektetéssel hatékonyabban dolgozhatnánk?
Több éves kitartó kutatás-fejlesztési munka után a MOTIMENT módszertan 2013-ra forrt ki olyannyira, hogy már a piac is visszaigazolta az alkalmazását. Mára már a Magyarországon jelenlévő legnagyobb multinacionális cégeknek szolgáltatnak évről-évre növekvő volumennel. A MOTIMENT módszer alkalmazóinak sikerét, ezzel a megbízások számának növekedését is jól mutatja, hogy a cég az elmúlt években újra és újra megduplázta az árbevételét, az idei évet is hasonlóan tervezi zárni.
„A világ első számú szervezeti folyamatok mérésére szakosodott cégévé szeretnénk válni, illetve határozott célkitűzésünk, hogy a MOTIMENT módszertan megkerülhetetlen fogalom legyen a szervezeti hatékonyság fejlesztés területén itthon és külföldön egyaránt.” – mondta Mészáros Zsolt, a MOTIMENT módszertan kidolgozója, a Mérés Kft. ügyvezetője.
A május 20-án megrendezett MOTIMENT Üzleti reggelin a résztvevők Tuboly Zoltán ügyvezető igazgató segítségével betekintést kaptak a forradalmian új menedzsment módszertanról, az OTP Számviteli és Pénzügyi Igazgatóságán végzett, 2,5 éves folyamatos, és jelenleg is tartó együttműködés eredményein keresztül. A MOTIMENT módszertan alkalmazása először 60-80 fővel zajlott, az OTP főosztály intenzív funkció-bővülése mellett a létszám fokozatosan, 15%-kal csökkent, és eddig cca. 35%-os költségcsökkentést eredményezett1.
Az ilyen esetekben a létszámcsökkenés úgy lehetséges, hogy vagy nem pótolják a természetes fluktuációt, vagy a vizsgált szervezetben dolgozó kollégát más munkakörbe helyezik át. A MOTIMENT legsikeresebb alkalmazói a szervezeti létszámtól, az alkalmazott szoftvereik számától és a folyamataik komplexitásától függően 20-30%-os potenciált is fel tudnak tárni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy munkatárs esetében akár 1-2 hónapnyi munkaidővel lehet kalkulálni, amit hatékonyan eltöltött munkaidőre lehet felhasználni. Ez éves szinten egy 15-20 fős irodai csapatnál 5-6 000 óra szabad kapacitást is jelenthet. Gyakorlati tapasztalat, hogy például egy 20-200 fős irodai csapatban – amely az általános irodai szoftverek mellett (pl. MS Office) saját fejlesztésű, vagy rájuk szabott üzleti, illetve egyéb célszoftvereket is alkalmaz –, éves szinten már egy frissen indult pilot projektben 10-100 millió forintos nagyságrendben van reálisan megvalósítható hatékonyságnövelési lehetőség, aminek 30-60%-a már egy-két hónapon belül realizálható is.
Az automatizált mérés a folyamatokban alkalmazott szoftverek komplex rendszerét méri és elemzi anélkül, hogy az irodai környezetben dolgozókat terhelné. A MOTIMENT a „normálistól eltérő” folyamat elemeket hozza felszínre – megadva annak „súlyozott hasznát” – és azokat elemeire bontja úgy, hogy a vezetők számára értelmezhetők legyenek, valamint döntés alapjául szolgálhassanak. Szimulálja a módosítások hatását és tiszta képet ad a team döntéshozóinak a fejlesztési pontok definiálására és azok priorizálására. Az információk birtokában a projekt team, azaz a megbízó és a MOTIMENT szakértői határozzák meg az elérendő célok közötti prioritásokat.
A módszertan által mért tényadatok gyakran okoznak meglepetést: sokszor kis megtakarítási potenciált jelentő problémák kerülnek vezetői fókuszba csak azért, mert első ránézésre valóban bosszantó hibákra panaszkodnak a kollégák, ezzel szemben a vezető számára szabad szemmel nem látható – a MOTIMENT-tel könnyedén föltárható – beavatkozási pontok több tízmillió forintot jelenthetnek. A példa kedvéért: egy közelmúltban lezárt projekten az Ügyfél oldali középvezetők kiemelt célmérést kértek egy valamivel több, mint éves szinten 41 ezer forintos megtakarítást jelentő problémára, de föl sem merült egy olyan szoftver ergonómiai anomália, ami végül 13 millió forintot hozott.
A legjellemzőbb alkalmazási területek: a bank szektor; a biztosítók; a telekommunikációs szolgáltatók; a logisztikai szolgáltatók back office egységei; a vállalatokat kiszolgáló Shared Service Centerek; az ügyfélszolgálatok; a call centerek; a reklamációt, panaszt kezelő szervezetek. Továbbá olyan vállalatok, amelyek a piaci igényekhez igazodva fejlesztenek, a meglévő folyamataik mellé vagy abba integrálva új elemeket vezetnek be, komplex folyamatokat üzemeltetve és tisztán szeretnék látni ezen változások hatását, illetve folyamataik erőforrás igényét, valamint a potenciális lehetőségeiket a hatékonyság növelésében.
