Kevesebb fizetési meghagyásos eljárást indítottak tavaly a járvány miatt
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valaki fizetési meghagyást kap, nemcsak arra van lehetősége, hogy vitassa, ha nem ért azzal egyet, hanem arra is, hogy részletfizetést vagy fizetésre halasztást kérjen. Tavaly több mint négyezerhétszáz ilyen kérelmet nyújtottak be a kötelezettek. Fontos a határidők betartása, mert azok elmulasztása esetén a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik.
Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek tartoznak. A lejárt pénzkövetelés eredhet akár egy ki nem fizetett számlából, egy vissza nem fizetett kölcsönből, egy el nem végzett – de kifizetett – munkából vagy egy károkozásból is.
2020 második negyedévében felére esett a fizetési meghagyások száma a korábbi évekkel összehasonlítva, aminek több oka van. Az egyik, hogy bár koronavírus-járvány első hullámának idején is lehetett fizetési meghagyásos eljárást indítani, de nagyjából egy hónapig nem teltek a határidők. Emellett a nagy követeléskezelő cégeknek át kellett állniuk az otthoni munkavégzésre, valamint a járvány első hónapjaiban türelmi időt adtak, és kivártak a követelések érvényesítésével. Hosszabb távon azonban érvényesítették az igényeiket, ennek eredménye, hogy a harmadik és a negyedik negyedévben már újra olyan nagyságrendben kezdeményeztek fizetési meghagyásos eljárást, mint az elmúlt években.
Tavaly kismértékben nőtt az ellentmondások száma: míg 2019-ben csak a fizetési meghagyások öt százalékát támadták meg a kötelezettek, tavaly már hat százalékát. Ezekben az esetekben a bíróságon folytatódhat az eljárás.
Nem hozott jelentős változást a tavalyi év abban, hogy a fizetési meghagyásos eljárásokat túlnyomó részt cégek, szervezetek indították. A 2020-ban indított 428 369 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem túlnyomó többségét a követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok – tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók – kezdeményezték. A behajtani kívánt tartozások összege tavaly túlnyomórészt tízezer és hárommillió forint között mozgott, ez sem változott az elmúlt évekhez képest.
Át kell venni, reagálni kell
Ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképpen vegye át, hogy a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül reagálhasson a tartalmára. Ha nem veszi át, akkor a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, így ebben az esetben is jogerőre tud emelkedni. Aki vitatja a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, az mondjon ellent. De arra is lehet megoldás, ha valóban tartozik, csak nem tud fizetni, mert nincs pénze.
Aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, illetve fizetésre halasztást, azaz halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti. Ehhez nyilatkozni kell a kötelezett vagyoni helyzetéről, hogy lássa a közjegyző: a kötelezett részleteiben meg tudja fizetni a tőle követelt összeget vagy néhány hónap haladék után képes lesz rá – mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
Erre azonban kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség az ellentmondással egyező módon, azaz szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél, illetve elektronikus iratbeadásra kötelezett személyek esetében a MOKK rendszerén keresztül, elektronikusan.
Tavaly több mint négyezerhétszáz esetben kérelmeztek részletfizetést vagy fizetésre halasztást, azonban az esetek felében formai okokból ezt vissza kellett utasítani. Elsősorban azért, mert a határidőn túl nyújtották be a kérelmet, vagy nem reagáltak határidőben a közjegyző hiánypótlási felhívására. A szabályos kérelmek több mint kétharmadánál ugyanakkor engedélyezték a részletfizetést vagy a fizetésre halasztást a közjegyzők. Jellemzően akkor utasítják el a kérelmet, ha a kötelezettnek van elegendő pénze a követelés kifizetésére, vagy a részletfizetéssel sem tudná rendezni a tartozást.
Bárki kezdeményezhet
Fizetési meghagyásos eljárást az indíthat, akinek van belföldi kézbesítési címe, és az adósa is rendelkezik belföldi kézbesítési címmel.
Magyarországon 3 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelésre nem is lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárással lehet csak behajtani a tartozásokat, 3 és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.
A jogi személy és az, aki az elektronikus ügyintézésről szóló törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles (például cég, egyesület, egyéni vállalkozó), kizárólag elektronikusan – minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatával – nyújthat be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, nem szükséges hozzá se ügyvédi közreműködés, se bizonyítékok csatolása.
A fizetési meghagyásos eljárás gyors: a közjegyző, ha mindent rendben talál a kérelemben, a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – bocsátja ki. Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizetett, a végrehajtás is megindítható vele szemben.
Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül a címzett vitatja a tartozást (ellentmondással él), az eljárás a bíróságon folytatódik tovább peres eljárásként. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása – annak ismert és súlyos következményei miatt – önmagában jelentősen növeli a fizetési hajlandóságot.
