Kiadja országspecifikus gazdasági és pénzügyi ajánlásait az Európai Bizottság
Az ajánlások elkészítése az úgynevezett európai szemeszter része. A féléves gazdasági koordinációs eljárás fő célja, hogy a tagországok sikeresebben tudják megelőzni vagy elhárítani az esetleges újabb válságokat. További cél az uniós együttműködés és felügyelet erősítése, az euróövezet stabilitásának megőrzése, valamint - rövidebb távon - a pénzügyi ágazat válság által feltárt hiányosságainak pótlása. A féléves egyeztetési mechanizmus (amelyet a jövőben minden évben végrehajtanak az uniós országok) az úgynevezett éves növekedési felmérés kiadásával kezdődött.
Ezt az Európai Bizottság készítette el januárban, és benne a szigorú államháztartási konszolidációt, a strukturális reformok folytatását és a növekedést ösztönző intézkedéseket jelölte meg a következő időszak legfontosabb feladataként. Márciusban az uniós tagországok vezetői általános, azaz valamennyi tagállam számára követendő iránymutatásként hagytak jóvá a felmérésben foglaltakat. Az általános ajánlásokat a tagországoknak nemzeti reformprogramokba kellett építeniük, amelyeket áprilisban eljuttattak Brüsszelbe. Figyelembe kellett venniük az éves növekedési felmérésben javasoltakat idei pénzügyi stabilitási vagy konvergenciaprogramjuk elkészítésében is (ez uniós rend szerint az eurózóna országai stabilitási, az azon kívüliek konvergenciaprogramot állítanak össze).
A brüsszeli bizottság a nemzeti stabilitási, konvergencia- és reformprogramok alapján készíti el országspecifikus értékeléseit és ajánlásait, amelyeket hivatalosan jövő heti strasbourgi ülésén hagy jóvá és tesz közzé. A 27 EU-tagország mellett külön ajánlás készül az euróövezet számára, és a bizottság - ígérete szerint - a programok alapján összegző következtetéseket is közzétesz. Az ajánlásokhoz várhatóan politikai támogatást adnak a tagországok állam- és kormányfői, majd júliusban hivatalosan a pénzügyminiszterek is jóváhagyják. Ezt követően az azokban foglaltakat az új gazdaságpolitikai egyeztetési eljárás szerint a tagállamoknak át kell ültetniük a gyakorlatba, egyebek között azzal, hogy jövő évi költségvetési tervezetükben megjelenítik a szükséges intézkedéseket. Jövőre a nemzeti programok értékelésekor a bizottság már azt is értékeli majd, hogyan sikerült megvalósítani az idei javaslatokat.
Az ajánlásokban is vizsgált tervek közé tartoznak az idén elfogadott versenyképességi paktum keretében tett tagországi vállalások. A paktumhoz 23 EU-tagállam csatlakozott, köztük hat, az euróövezeten kívüli ország. Magyarország egyelőre nem csatlakozott ugyan, de a csatlakozókhoz hasonlóan vállalásokat tett a paktumban foglalt területek többségén. Mint a bizottság jelezte, a kedden kiadandó ajánlásokban egyebek között a nemzeti programokban rejlő kockázatokat igyekeznek feltárni és orvoslásukra kiindulópontot biztosítani. Elsősorban az eurózóna esetében külön figyeltek azokra a problémákra, amelyek hatása más EU-tagországokban is érezhető lehet. (MTI)
