Kína Oroszországba nyomul
A Bajkálontúli határterület (oroszul Забайкальский край) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Csita, népessége nagyon ritka, 432 ezer négyzetkilométeres (azaz a magyarországinál közel ötször nagyobb) területén a legutóbbi, 2010-es népszámláláskor 1 107 107 fő élt. Itt található ugyanakkor a világ egyik leggazdagabb és legtermékenyebb gazdasága.
Ennek területéből engedtek át most 1150 négyzetkilométernyit 49 évre az oroszok a kínai Zoje Resources Investmentnek és annak leányvállalatának, a Huae Sinbannak . Amelyek több mint 24 milliárd rubelt (mintegy 420 millió dollárt) ölnének a régió agrárszektorának a fejlesztésébe, hogy az takarmánnyal, gabonával, olajos magvakkal, húsokkal és tejtermékekkel lássa el az orosz és a kínai piacot. Pekingi értesülések szerint a kínaiaknak dél-koreai, új-zélandi és amerikai cégek elől sikerült elhappolniuk a megbízást.
A projekt két részből állna. Ha a kínai cégeknek sikerülne az első, 2018-ig tartó szakaszban megművelniük a 115 ezer hektáros területet, akkor további, 200 ezer hektárig terjedő részeket is bérbe kaphatnának. Kínai becslések szerint a csaknem 30 éve érintetlen terület művelés alá vonása 3 ezer főnek adhat munkát. A pekingi propagandagépezet máris azt harsogja, hogy ez az ügylet jó példája a két keleti nagyhatalom között növekvő bizalomnak, annak, hogy Moszkvának nincsenek ideológiai előítéletei Kínával szemben.
Ám Oroszországban felháborodást váltott ki a terület kínai cégnek való bérbeadása. Az orosz média és politikusok egyaránt úgy értelmezték az akciót, mint amely során Peking elcsatolt területeket Oroszországtól. „Ennek az üzletnek óriási politikai kockázatai vannak, az megbonthatja Oroszország területi integritását” – jelentette ki Igor Lebegyev, az orosz parlament alsóháza, a duma helyettes szóvivője, hozzátéve: a szerződést nem lenne szabad aláírni. Ez ugyanis felhatalmazná a kínai kormányt, hogy már 20-30 év múlva magának követelje a most bérbe kapott terület tulajdonjogát.
Míg Lebegyev nacionalista liberális-demokrata pártját gyakran éri a vád a nem-oroszokkal szembeni ellenséges retorikája miatt, mostani kirohanása mérsékeltebb körökben is egyetértésre talált. Vlagyimir Pozdnyakov, a Zabajkalszkij régió kommunista pártjának helyettes vezetője úgy vélte, a tervezett befektetés Kína trójai falova lehet, amelynek révén megszállhatja Oroszország gyéren lakott szibériai és távol-keleti részeit. Míg a Kínával határos öt oroszországi régióban csak 5,4 millióan élnek, addig a határ túloldalán lévő két kínai tartományáéval együtt a népesség 63 millió főre rúg.
Pozdnyakov szerint a mostani lépés ugyanakkor alávághat a helyi gazdaságnak is. Konsztantyin Ilkovszkij, a Zabajkalszkij régió kormányzója ugyanakkor azzal védte meg a földbérleti szerződést, hogy az oroszok nem hajlandók megművelni azt.
A kínai befektetők a rubel decemberi jelentős leértékelődése óta keresik a lehetőséget oroszországi területek vételére, hogy azokon agrártermelést folytassanak. S ebben Moszkva bátorítja is őket, azáltal, hogy egyre több természeti erőforrás ellenőrzése feletti koncessziót ítél oda kínai befektetőknek. Ezzel próbálja ugyanis Oroszország tompítani a vele szembeni nyugat-európai szankciók hatását.
„Mivel nincs elegendő lakosunk arrafelé, hogy művelés alá vonják a szűz területeket, ha kínai befektetők a határtól 200 kilométerre növénytermesztésbe fognak, hát hadd tegyék, az isten szerelmére” – fakadt ki a minap Szergej Ivanov, az orosz elnöki adminisztrációjának vezetője. Ami újabb jele annak, hogy Putyin szeretné szorosabbra fűzni a Nyugat által szorongatott Moszkva kapcsolatát Pekinghez. Ennek érdekében az ukrán válság kirobbanása óta már számos alkalommal egyeztetett Hszi Csin-ping kínai elnökkel, s ne legyenek kétségeink: ezeken a megbeszéléseken kapott áldást a mostani akció.
Forrás: Conclude Zrt.
