Kína a tudományban is babérokra tör
A változás látványos. 2007-ben Kínában 1 millió 423 ezer kutató működött - ez a világ tudományos közösségének 19,7 százalékát jelentette. Számuk már csaknem elérte az Egyesült Államok, illetve Európa kutatási-fejlesztési szektorának létszámát, ám - mutatott rá Soete - a 2008-2009 évi válság a fejlett országokban a kutatók toborzásának lassulására vezetett, Kínában viszont 2008-ban nőtt a tudományos közösség: 1 millió 592 ezer főre bővült.
Mára mind Kína, mind az Egyesült Államok, mind Európa nagyjából a tudományok művelőinek 20-20 százalékával rendelkezik. Gyökeresen más persze a sorrend az 1 millió lakosra jutó kutatók tekintetében: Kínában ez a szám 1070, ezzel a nemzetközi középmezőnyben van az ország, messze Japán (5573), az Egyesült Államok (4624) vagy az Európai Unió (2936) mögött. A meghatározónak tekinthető kutatás-fejlesztési (K+F) beruházások tekintetében azonban még messze az Egyesült Államok vezet, a 2007-ben a világon erre fordított erőforrások csaknem egyharmadával, az Európai Unió összesített K+F invesztíciója 23,1 százalékot képviselt.
Ám a sorban utánuk következő, 12,9 százalékot mozgósító Japánt már megközelítette Kína a maga 8,9 százalékával, és ezzel külön-külön már meg is haladta Németországot (6,3 százalék) és Franciaországot (3,7 százalék). Fontos jelzőszám a publikációk száma: 2002-höz képest 2008-ban a kínai tudományos közlemények aránya megkétszereződött és elérte a 10,6 százalékot, más feljövő országok, mint például Brazília szintén hasonló ugrást produkáltak ezen a téren, viszont a tudományban továbbra is döntő súlyt képviselő fejlett országok közlései 83 százalékos arányról 75 százalékra csökkentek. A képet finomítja viszont az ugyancsak fontos minősítő tényezőnek számító hivatkozások száma, amely a kínai publikációk esetében még jóval alacsonyabb.
Hasonló hátránya van még Kínának a bejelentett szabadalmak terén, ám Luc Soete szerint a különbség csökkenni fog. A kínai tudományos-technológiai fejlődést azonban nem csupán statisztikák és beruházási volumenek illusztrálják, hanem olyan termékek is, mint a Tianhe-1, a Jiaolung vagy a Chang,e 2 is. A három közül az első októberben került a figyelem előterébe, mivel az amerikai Jaguart megelőzve a világ leggyorsabb szuperszámítógépévé vált. A második -tervezői szerint - a világ legmélyebbre merülő tengeralattjárója lesz: nyáron már elérte a 3789 métert, hamarosan 5000 méterre készül alásüllyedni és a cél a 7000 méter. A harmadik október 1. óta kering a Hold körül és már felvételeket készített a Szivárványok völgyének térségéről, ahol le kell majd szállnia.
Kína csak az utóbbi években jelent meg ezekben a szektorokban, amelyek egyébként közvetve katonai érdeket is képviselnek, a Tianhe-1-et például a védelmi technológiák egyetemén tervezték és kivitelezték. Akárcsak a kínai űrkutatás, amely már sikeresen bocsátott fel földkörüli pályára ember irányította űrhajót, ezek az eredmények jelzik, hogy Kína a munkaerő-igényes gazdasági modellből az innovációs gazdaság felé kíván haladni - ezt írja elő a 2011-15 évekre szóló 12-ik kínai ötéves terv is. Míg 2008-ban a K+F kiadásokra a GDP 1,54 százalékát fordította Kína, 2015-re el kell érni az évi 2,2 százalékot. Hét új kiemelt kutatási szektort jelöltek meg - köztük az információs technológiát, az új anyagokat és az alternatív meghajtású járműveket -, amelyeknek a jövőben a kínai gazdaság pilléreivé kell válniuk.
Az alapkutatások fejlesztését szolgáló úgynevezett 973-as program a K+F támogatását célzó 873-as programmal együtt előkészítette a következő öt évre bejelentett 985-ös programot, amelyre 39 milliárd jüan - 4 milliárd euró - új beruházást irányoznak elő. Egy Sanghajban dolgozó francia tudós véleménye szerint azonban a vadonatúj laboratóriumokban ma még főleg kivitelező szakemberek dolgoznak, hiányzanak az igazi alkotó tehetségek, akadozik az egyetemek és a termelő vállalatok együttműködése. Fontos tényezője viszont az ország tudományos terveinek az, hogy sok százezer kínai diák tanul külföldi egyetemeken. 2008-ban 70 ezren tértek közülük haza, miközben újabb 180 ezer kínai fiatal kezdte meg stúdiumait az ország határain túl.
A hatóságok magas fizetésekkel és állásokkal próbálják visszacsábítani azokat, akik külföldön futottak már be tudományos karriert, erre egyre több a példa. Az UNESCO elemzése szerint Kína tudományos felemelkedése beilleszkedik abba a változásba, amelyben a mindmáig a 'triász" meghatározó szerepe által jellemzett világtudomány egyre inkább multipolárissá válik - nem utolsósorban az internet gyors terjedése révén, amely különösen a feljövő országok előretörését gyorsította fel. Kína számára jelentős technológia-transzfert tett lehetővé az is, hogy 2001-ben tagjává vált a Kereskedelmi Világszervezetnek. A kínai magánvállalatok erősödése pedig különösen a jövőre nézve lehet figyelemre méltó. 2009-ben egy EU-jelentés szerint a vállalatok globális K+F beruházásai 1,9 százalékkal csökkentek - ugyanakkor a kínai magánszektorban 40 százalékkal nőttek. Igaz, a teljes volumennek így is alig 1 százalékát képviselték - de a trendet kivetítve van miről gondolkoznia a világ tudósainak. (MTI)
