Az elmúlt napok, hetek piaci mozgásai után módosítottuk előrejelzéseinket
A módosuló előrejelzéseink mellett a GDP-re és a forintra vonatkozó várakozásaink nem változnak. A gyengének ígérkező mezőgazdasági szezon és az iráni konfliktus miatti kockázatok miatt az első negyedéves, vártnál jobb GDP növekedés ellenére tartjuk az idei évre vonatkozó, 1,6%-os GDP előrejelzésünket, míg jövőre az európai uniós források várható beáramlása és a nagy ipari gyártókapacitások felfutása miatt lehetségesnek tartjuk a 3% fölötti GDP növekedést. Ami a forintot illeti, az elmúlt napok hírei (az MNB kamatcsökkentése az FX swap tenderén, valamint Kurali Zoltán és Kármán András jelzései) arra utalnak, hogy már a gazdaságpolitika irányítói is úgy látják, hogy a forint túlságosan erős lett az elmúlt hetekben. Így fenntartjuk azt a várakozásunkat, hogy a nyári hónapokban inkább 360-370 forint között mozoghat az EURHUF devizapár, őszre pedig 370 forint fölé drágulhat az euró.
Infláció: 3,4%-ról 3,0%-ra módosítottuk a 2026-os átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésünket, a 2027-es várakozást pedig 1 tized százalékponttal 3,9%-ra csökkentettük. Habár a közel-keleti konfliktus emelkedő energiaárakat jelent, ez egyelőre nem látszik nagyon erősen az inflációs számokban. Jelenleg is érvényben vannak a védett üzemanyagárak és az árrésstopok. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint még nem jött el az ideje annak, hogy utóbbit kivezesse az új kormány. A védett üzemanyagárak kivezetése sürgetőbb kérdés lehet szerintünk a készletek esetleges kiürülése miatt, ezért ezt vélhetően már a nyáron meglépi a kormány, így ez fog majd egy nagyobb emelkedést jelenteni. Az árrésstopok kivezetése akár fokozatos is lehet, így ennek áremelő hatása időben elhúzódó és nem hirtelen nagymértékű. Az erős forint is segít fékezni az inflációt. A jövő évi átlag magasabb lehet, az év eleji bázis eleve nagyon alacsony, ráadásul áthúzódó hatások is szerepet játszhatnak majd a későbbiekben.
MNB alapkamat: Lefelé módosítottuk kamatvárakozásunkat: az idei év végére 5,50%-os alapkamatot várunk, a 2027 év végi várakozásunk azonban továbbra is 5,00%. Párhuzamosan azzal, hogy az inflációs pálya is kedvezőbb lehet a vártnál, a forint árfolyama is kedvez az MNB-nek. Sőt, utóbbival kapcsolatban Kurali Zoltán, az MNB alelnöke jelezte, hogy az erős forint miatt már júniusban terítékre kerülhet a kamatcsökkentés. A devizapiaci helyzet mellett az MNB-nek persze az inflációs kilátásokra is figyelnie kell, itt pedig még nem dőlhet azonnal hátra: több telekommunikációs vállalat és pénzintézet is jelezte a közelmúltban, hogy hamarosan inflációkövető díjemelést fog érvényesíteni. Ez ismét rávilágít arra, hogy a 2% körüli infláció, amit az elmúlt hónapokban láttunk, részben mesterséges módokon (védett üzemanyagár, árrésstop, önkéntes árkorlátozás) van fenntartva.
Költségvetési hiány: Korábbi előrejelzésünket felülvizsgálva megemeljük az államháztartási hiányra vonatkozó várakozásunkat. 2026-ban a GDP arányos hiány 6,1%-os, 2027-ben 5,2%-os lehet, míg korábban idénre 5,6%-ot, jövőre 4,8%-ot vártunk. Az év elején azt láthattuk, hogy a 2026-os hiánycél legnagyobb része már teljesült, a havi hiányadatok sorra okozták a kellemetlen meglepetéseket. Arra számítunk, hogy ez valamilyen szinten lassulhat a következő hónapokban. Az új kormány beígért intézkedései nagymértékben terhelnék a költségvetést, de bizakodásra ad okot, hogy azt hangsúlyozzák, hogy a megvalósítás előtt látniuk kell a költségvetés helyzetét.
Az ÁFA csökkentés lehetősége fennáll idénre, de az SZJA csökkentés valószínűleg jövőre tolódik majd, legalábbis a kormányzati kommunikáció ezt sugallja. Úgy gondoljuk, hogy jövőre már érdemben csökkenhet a költségvetési hiány. Az Európai Uniós források beáramlása közvetve támogathatja a költségvetést, kiadási oldalon pedig nem jelentkeznek majd olyan egyszeri tételek, mint a fegyverpénz kifizetése, ami önmagában a GDP nagyjából fél százalékával rontja idén az egyenleget. Mindemellett a kamatkiadások is a vártnál jobban csökkenhetnek, ami már jövőre 1-2 tized százalékpontot jelenthet a hiány tekintetében. Amennyiben a magyar kormány célja az euró bevezetése, úgy a hiány és az államadósság csökkentése is prioritásként kell, hogy szerepeljen a döntéseknél, ez pedig csökkenő hiánypályát kellene, hogy eredményezzen, a belengetett adócsökkentések és nyugdíjemelés ellenére.
Állampapírpiaci hozam: Az elmúlt napokban-hetekben hatalmasat eső állampapírhozamok további csökkenése rövid távon már nem valószínű: a nemzetközi környezetben látható inflációs félelmek, illetve az új kormány előtt álló költségvetési kihívások nem támasztják alá, hogy a már eddig is sokat csökkenő hozamok idén tovább essenek. Emiatt év végére a tegnap délutáni, 5,5% körüli 10-éves hozam az őszi hónapokra 5,8% körüli szintekre emelkedhet véleményünk szerint. Ezt követően azonban további, lassú hozamcsökkenést várunk, így év végére 5,75%-os, 2027 végére pedig 5,15%-os 10-éves hozamot prognosztizálunk.
