Kína 3,5%-ra csökkentette inflációs célját
A beszámoló és az azzal kapcsolatos szakértői megjegyzések elsősorban a világ második gazdasága előtt álló feladatokra összpontosítottak. A kínai központi televízió kommentátorai megjegyezték: az eddigi eredmények elismerésre méltóak, de hiába bővült a kínai gazdaság az elmúlt tíz évben a duplájára, az előtte álló problémákból ítélve a korábbiaknál sokkal nehezebb évek várnak rá.
A szerkezeti átalakítás, a hatékonyság növelése, a világpiaci tendenciák hatásainak kezelése, az egyenlőtlen fejlődés korrekciója, a már felismert teendők továbbra is a jövőbeni feladatok között szerepelnek. A kínai gazdaági növekedés tavaly 13 éves mélypontra, 7,8 százalékra enyhült a 2011-ben mért 9,2 százalékról, illetve a 2010-ben regisztrált 10,3 százalékról.
A kínai kormány a költségvetési hiányt 1,2 trillió jüanra tervezi (191 milliárd dollár) az idei évre, 400 milliárd jüannal (64,2 milliárd dollár) többre, mint tavaly. Ebből 850 milliárd a központi kormányzatot terheli, míg 350 milliárd jüant tesz ki a helyi önkormányzatok nevében kibocsátandó kötvények értéke. Az indoklás szerint a hiány növelését a korábbi adócsökkentések indokolják, ezek következtében mérséklődtek a bevételek, miközben nőnek a kormány állandó költségei. A GDP-arányos államadósság biztonságos - körülbelül 2 százalékos - szinten marad - állapította meg a jelentés.
A növekvő kiadások népjóléti célokat - a gazdasági növekedés fenntarthatóságát, valamint a strukturális módosításokat - szolgálnak. Ennek részét képezik az oktatás, az egészségügy és a társadalombiztosítás kiadásai. A kiskereskedelmi értékesítés bővülésére vonatkozó célkitűzést 14,5 százalékra emelte a kormányzat a tavalyi évi 14 százalékos célról. A kiskerekedelmi értékesítés 2012-ben 14,3 százalékkal emelkedett.
Peking az éves infláció mértékét a tavalyi négy százalékos terv helyett az idén 3,5 százalék körülire tervezi, a regisztrált városi foglalkoztatottak számát 9 millió fővel bővítenék, hogy munkanélküliséget 4,6 százalék alatt tartsák. Kína 2013-ban 10,7 százalékkal növeli katonai kiadásait, 2013-ban 720,2 milliárd jüant kap a hadsereg, ami 114,3 milliárd dollárnak felel meg. Az elmúlt évben a növekedés mértéke 11,6 százalékos volt, értéke a GDP körülbelül 1,25 százalékának felel meg.
